Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri Bíró Pál pedagógiája

verzaj, meghasonlás, durva hangoskodás, harag, gyűlölség és irigység. Ezzel szemben mindazokban az erényekben bővölködik, amelyek a boldog élethez szükségesek. Az ilyen iskola a társadalom életében nélkülözhetetlen. „Nincsen sokul, Kegyelmes Uram, az jószágos cselekedetnek egyéb veteményes kerti az scholákon kívül, nincsen oly kedves társaság, melyben az emberi elme az tisztességnek kívánására inkább gerje- dezne, nincsen sokul oly jeles és kasznos munka, mint az sckolai munka, nincsen oly mesterséges tudomány, mellyel az isteni méltóságkoz közelebb járulhatnánk, mint a deáki tudománnyal. Mindenek bizonyára sötétségben lappanganának, és haszontalanok volnának, ha az scholáknak gyakorlói ez világra ki nem terjesztenék azokat, melyektül az egész emberi társaság függ". Az eszményi iskola a teljes személyiség formálásának helye, életre szóló belső gazdagsággal táplálja lakóit. Ezért, tehát küldetésük nagyszerűségét tekintve, és nem a tanulás gyötrelmeit kisebbítve vallja a Csecsemő Keresztyén: „Oh mely boldogok hát az scholák- ban tanuló ijjak!”.

Az ajánlásban a humanisták munkássága nyomán formálódott nézet kap hangot. Montaigne egyszerre kárhoztatja a gyermekek kényeztetését és a verést, mint szélsőséges nevelési módszereket, s hasonlóan kritikus a durva neveléssel szemben Erasmus is.235 Ugyanakkor visszacseng a harmonikus szülő - iskola kapcsolat óhajtása ezekből a sorokból, amit Siderius János és Újfalvi Imre egy-egy - fentebb tárgyalt - munkája Keresztúrit megelőzően már érintett.

Keresztúri pedagógiájának mélyebb tartalmát azért ismerhetjük, mert egy későbbi jeles tanítványa, Bethlen Miklós jónak látta azt ismertetni „Erdély és Magyarország tudományosságának közjavára", és mert „talán lészen valaha valaki követője s felv etetője”.236 A pedagógia- történet igazán hálás lehet a nagyműveltségű erdélyi politikusnak, hogy a tanítványi hálától és szeretettől indíttatva az utókorra hagyta megbecsült tanáráról emlékezéseit. A hála azonban nem homályosít- hatja el azt a tényt, hogy Bethlen Miklós - maga is bánta - gyermekkori jegyzeteit elveszítette, így kénytelen volt korai iskoláztatásának leírásakor az emlékezetére hagyatkozni. Ez pedig nagyon fontos, mert több

za PUKÁNSZKY BEI .A - NÉMETH ANDRÁS: Neveléstörténet. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 138 p.

ai BETHLEN Miklós Önéletírása. 1. köt. 152, 144 p. Keresztúri metódusának leírása a 143-156 lapokon. Az innen vett adatokat, idézeteket külön nem jegyzeteljük.

03 81 80