Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Gyulafehérvár
fejérvári cántornak” 50. A készpénz mellé nyilvánvalóan természetbeni járandóságok - élelmiszer, öltözet, tűzifa, lakás - járultak. Talán nem fölösleges néhány adattal érzékeltetnünk, hogy mennyit ért Keresztúri fizetése. Bethlen Gábor fejedelem árszabása szerint1’0 „Ez Országba tsinált Török Országi szép és jó Karmasin csizmát, öreg embernek valót, adgyanak két forinton huszonöt pénzen... Erdélyben készítetett czap borból tsinált kordovány csizmát, jót, nyoltzvan pénzen. Erdélyben készített juh bőrből tsinált fekete, jó öreg száras csizmát hetvenöt pénzen... Hat lóra való hámot minden szerszámával, fékével együtt, igen jó nyomtatottat, adgyanak tizennyoltz forinton...". Egy szépen készített, felnőtt számára való szűrt egy forint hatvanöt dénárért, egy gubát egy forintért, egy harisnyát huszonnégy dénárért árultak. Egy kőműves mester napszámban huszonnyolc dénárt kapott, egy „palotára való” nagy ablak öt forintba került, egy „czifrás, faragott” ajtó hét forintot ért. Ezer téglát meg lehetett venni egy forintért, ugyanannyi cserepet három forintért. Egy hatlovas kocsit öt, négylovasat négy forintért árultak. Egy font szappan hat dénárért kelt el. Díszes kályhát a fazekasok hat-nyolc dénárért raktak, de olyat, „ki igen paraszt” másfél dénárért készítettek. Egy ökröt hat forintért meg lehetett venni, ha hízott volt tizennégy forintot ért. A tehén ára három és tíz forint között mozgott, minőségétől függően. Egy bárány kevesebbe került fél forintnál. A XVII. század közepén az egyik mezőváros egy esztendőre adott mintegy öt mázsa búzát kenyérre és hat forintot húsra tanítójának,191 ennyiből tehát az alapétkezést biztosítani lehetett egy személyre. Figyelembe kell venni, hogy Keresztúri mentes volt az adó jellegű terhektől, mert a szokásjog alapján a lelkészeket a nemesi rendhez sorolták. Bethlen pedig meg is nemesítette őket 1629-ben.102 A gimnáziumi tagozat tanárainak fizetése a fejedelmi udvari személyzet szintjén a számvevőkével volt azonos s hozzávetőlegesen a harmadik kategóriába tartozott. A Németországból érkezett professzorok - Alsted János Henrik, Bisterfeld János Henrik, Piscator Lajos - 1630. február 10-én terjesztették elő Brandenburgi Katalinnak a kollégium tantervét.19'* Ez a teivezet l!l" Magyar Történelmi Tár XVIII, 1871, 206-273 p. 1111 Kei. iskolák, 61 p. 1!‘2 BARCZA JÓZSEF: Bethlen Gábor, a református fejedelem. 139-145 p. IUI Történelmi Tár 1879, 1884. Magyar nyelven VÁRÓ Ferenc: Bethlen Gábor kollégiuma, i. m. 115-116 p. e>3 68 go
