Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Hazai állapotok a református iskolaügy terén - Pedagógiai törekvések a hazai református iskolázásban
szintézisként terjedt el, s hasonlóan ezeknek az iskolaügyet irányító áramlatoknak a sajátos ötvözete jelent meg. Ez épült tovább, finomodott is, ha úgy tetszik, az újabb szellemi áramlatok hatása alatt. Szilvásújfalvi esetében a korai puritanizmus a finomító áramlat, mely mögött a fentebb már említett Petrus Ramus új szempontú filozófiája áll, újfajta intellektuális magatartást teremtve. Már itt megfogalmazhatjuk, hogy Keresztúri Pál szellemiségét, pedagógiai gyakorlatát és teológiai álláspontját sem jellemezhetjük másként, minthogy azok közé tartozott, akikre ez a sajátos intellektuális attitűd volt jellemző a XVII. századi hazai református cselekvő értelmiségben. A „ramizmus” nem zárt, pontosan körülhatárolható filozófiai rendszer, sokkal inkább gyakorlat, célszerűség - Ramus kortársaitól az „usuarius” gúnynevet kapta - ezért a szellemiségét követők eklektikus képet mutathatnak. Együtt is és saját nézetrendszerükben ugyanúgy. Miközben újat alkotnak, nem tagadják meg mindenestől a múltat. Nem elégszenek már meg a múlt hagyományainak rendezésével, mint az ortodoxusok, előbbre lépnek, de a múltból sokat - ki többet, ki kevesebbet - merítenek. Ennek a szellemi magatartásnak a nyomai kimutathatók Szilvásújfalvi Anderko Imre és mások munkásságában, de talán a legjellemzőbb hazai képviselője Szenei Molnár Albert.1,2 Végül is azt mondhatjuk, hogy a reformációt követő évtizedek során az új szellemi áramlatok folyamatosan megjelentek nálunk is. Ezeknek megszülettek a hazai szintézisei, s egy-egy életpálya gyakorlatában egyszerre lehetett befolyásoló tényező a nyugati egyetemeken és itthon szerzett közvetlen tapasztalat, illetve a külföldi és hazai irodalom. 1,2 CZEGLK IMRE: Rámista volt-e Szenei Molnár Albert. In Keserű Bálint (szork.) Szenei Molnár Albert és a késő-reneszánsz. /Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 4./ Szeged, 1978, 43-48 p. Ramus, mint „usuarius” 44 p. CZEGLE IMRE: Ramus életműveiről, i. m. 330 p. ü3 64 EO
