Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Hazai állapotok a református iskolaügy terén - Pedagógiai törekvések a hazai református iskolázásban
Ezen a ponton érdemes egy kis kitérőt tennünk. Több jele is van annak, hogy Szilvásújfalvi tanácsa nem volt pusztába kiáltott szó. A marosvásárhelyi zsinat 1639-ben azt a határozatot hozta, hogy „az magyar oskolák ususára az Alvintzi uram grammatikája kinyomattassék” m Nem kiáltunk fel boldogan, hogy íme a bizonyíték az anyanyelvű iskolák létezésére, ámbár az sem jelentéktelen tény, ha a határozatból a latin iskolák kezdő tagozatának magyar tannyelvűségét olvassuk ki. „Alvintzi uram grammatikáján” bizonyára az Alvinczi Péter által 1602- ben debreceni tanárként (!) átdolgozott és kiadott Molnár-féle latin nyelvtant értették.H>' Ebben a szerkesztő feltüntette számos helyen a példák magyar megfelelőit is. Alkalmas tankönyvvé téve ez által a magyar nyelven való olvasás tanulás után a latin grammatika zökkenő- mentes megkezdésére. Felettébb érdekes, hogy Brassóban ennek német változatát adták ki 1643-ban, feltehetően a német iskolák használatára.168 Szilvásújfalvi szellemében tehát magyar nyelven vezették be a kisdiákokat az írás-olvasás ismeretébe a latin iskolákban. így nem meglepő, hogy 1646-ban az enyedi, majd ugyanebben az esztendőben a szatmárnémeti zsinat határozatot hozott az anyanyelvű iskolák felállításáról még a leányok számára is.169 S ha ez nem is valósulhatott meg széles körben, a latin iskolák anyanyelvű kezdő tagozata itt-ott meggyökerezhetett. Bizonyára a több helyen is folyó gyakorlat adott példát az enyedi zsinat 1693. évi határozatára: „Hogy a vernacula oskolák falunként erigáltassanak, szívünk szerint eleitől fogva kívántuk, s most is kívánnyuk, azért, hogy vallásunknak istenes fautori segítséggel légyenek ez jóban, szükségesnek ítéljük őnagyságokat és kegyelmeket közönségesen megtalálni s útját, módját érteni. Most pedig imponáljuk a mestereknek, hogy magyarul initiálják a gyermekeket tanulni mindenütt, könnyű azutudnak megfelelően olvasni. (Pia Desideria - Istenfélő kívánságok, Budapest é. n. 11993], Primo Kiadó, 54 p.). Tehát Németföldön sem volt mindenki írástudó. Erdélyben a Gelcji-kánonokban 1649-ben úgy említik a gyülekezeti bibliaolvasást, mint régebben fennálló gyakorlatot. BŐD PÉTER: Erdélyi református zsinatok végzései 1606-1762. Sajtó alá rendezte, stb. Buzogány Dezső - Sipos Gábor, Kolozsvár, 1999,47 p. "" RMNy 887. "* RMNy 1988. 1,81 Bőd PÉTER: Erdélyi református zsinatok, i. m. 53 p. Kiss ÁRON: Egyházi kánonok, i. m. 87 p. C3 61 go
