Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Hazai állapotok a református iskolaügy terén - Egyház és állam veteményeskertje
mederben tartaná a kátéoktatást, „és így a hallgatók is épületet vehetnének" Egyház és állam veteményeskertje A REFORMÁLT EGYHÁZ átvette és átszervezte a középkorban alakult iskolákat. A reformáció sodrában kezdetben kevés szó esett róluk. Fontosabb volt a tanbeli tisztázódás és az egyházszervezet ügye, ezért a zsinatok dogmatikai és egyházfegyelmi kérdésekkel foglalkoztak inkább. Szórványos utalások azért találhatók a legelső zsinati végzésekben is.145 Mivel kezdetben a tanítás a lelkész feladata volt, s megsokasodott terheinek könnyítése végett alkalmazott maga mellé tanítót, az első rendelkezések kettejük viszonyát tisztázták. A lelkészt a tanító elöljárójának jelentik ki a határozatok, viszont kötelességévé teszik tisztességes jövedelme megadását, valamint munkája feltételének biztosítását. Megállapítják a kettejük kapcsolatában elvárható etikai normákat, különös tekintettel arra, hogy ne viselkedjenek megbotránkoztató módon. A debreceni zsinat (1567) már részletesebben szól az iskola külső és belső rendjéről, s megnevezi az alapvető stúdiumokat is, a latin, a görög, a héber nyelvet, a logikát és a retorikát, mint amelyek a teológia tudományára készítenek elő. Előfordul, hogy a zsinati rendeletek egyházi feladatként határozzák meg az iskolák szervezését, mint a felső-magyarországi cikkek 1595-ben: „Mivel pedig az iskolák az egyház veteményes kertjei, a lelkészek kötelessége az iskoláról intézkedni, és minden helyekre oly iskolatanítókat állítani, akik a gyermekeket és ifjúságot a kegyesség követésében és tisztességes tudományokban szorgalmatoson oktassák, képezzék”.N,‘ Gyakoribb azonban a világi testületek - olykor személyek - tényleges szerepvállalása, és a gyakorlat is azt igazolja, hogy a reformáció során mintegy végbement az iskolaügy szekularizációja. A világi hatóság gondoskodott az iskolák állításáról és fenntartásáról. A debrecen- egervölgyi hitvallás (1561-62) az igaz pásztorok, iskolák, akadémiák és Hr' KISS ÁRON: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest, 1881. |A továbbiakban Református zsinatok.I; Gál LAJOS: Protestáns iskolák és tanítók Magyarországon a XVI. században. Tiszaföldvár, 1940,41-55 p. 1,111 Kiss Áron: Református zsinatok, i. m. 715 p. os 51 ío
