Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Származás, ifjúkor, iskolázás - A szülőfalu iskolája
sajtó alá rendezői tévesen olvasták az 1624-es adatot, s a kéziratban nem 20-as, hanem 30-as szám szerepelt az életkor feltüntetésénél. Az sem lehetetlen, hogy az adatfelvételnél történt valamilyen félreértés. Az összefüggések alapján végül is Keresztúri Bíró Pál születési idejét az 1594. évre kell tennünk. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy az anyakönyvi bejegyzések teljes bizonyosságot nem adnak. Köleséri Sámuel saját naplójegyzetei szerint 20 éves volt, amikor 1654-ben peregrinációját elkezdte. A leideni anyakönyv azonban 25 évesnek jegyezte.42 A szülőfalu iskolája Nincs OKUNK KÉTELKEDNI abban, hogy alsó- és középfokú tanulmányait, de legalább annak hosszabb szakaszát szülőhelyén, Bodrogkeresz- túrban végezte Bíró Pál. Mint jelentős plébániával rendelkező község, iskolája a reformáció előtt már bizonyára volt.12 13 A Keresztúr közelében fekvő helységek némelyikében kiemelkedő iskolázás folyt, ami nem lehetett hatástalan az itteni helyzetre sem. A szomszédos Mező- zombornak volt iskolája, tokaji diákok a bécsi és a krakkói egyetemen is megfordultak, Olaszliszka mezőváros pedig 1450 és 1525 között egy diákot a bécsi-, hetet pedig a krakkói egyetemre küldött tanulni.44 A keresztúri iskoláról részletesebben az 1607-ben ismételten összeállított rendtartások között olvashatunk.45 A szőlőművelésből adódóan a rektor jövedelmének jelentős részét a gazdánkénti egy-egy köböl bor tette ki. Szolgálati ideje alatt egy szőlőt is kapott művelésre. A temetéspénznek a fele szintén a tanítót illette a kántori szolgálat fejében. A diákoktól tandíjat kapott, ennek leírásából következtethetünk az iskolában elsajátítható tanulmányokra is. Az „abecetariusok” alkották a legalsó csoportot, ők minden bizonnyal olvasást és írást tanultak. A második 12 KESERŰ BÁLINT (szerk.): Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez II. IlERKITa JÁNOS cikkei. Budapest - Szeged, 1966, 106 p. |A továbbiakban Adattár II. | 11 BÉKÉÉI RÉMIG: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1906, 24 p. " Mezözomborra Békééi Rémig: A káptalani iskolák i. m. 482 p. Tokajra Dienes Dénes: A tokaji református egyház története (kézirat); Olaszliszkára KUBINYI ANDRÁS tanulmánya: Településtudományi Közlemények 1971 (23.), 76 p. n NÉMETH Gábor: Hegyaljai mezővárosok, i. m. 73-74 p. 03 18 &E>
