Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

Származás, ifjúkor, iskolázás - Bodrogkeresztúr

védték el, mert 1605 áprilisában a Bocskai mellett felkelő Homonnai Bálint is a mezőváros határában táborozott, ahová a török segédcsapatok is megérkeztek.11

Mindezek ellenére, a gazdasági előnyökre támaszkodva a helység egyre több privilégiumot szerzett. Mindennapos helyi piacot tartott, mészárszéket üzemeltetett, három hónapon keresztül bormérési joga volt. Évente négy vásárnak adott otthont, szabadon választhatta bíráját, tanácsosait, egyházi tisztségviselőit, s önkormányzata autoritásának betetőzéseként pallosjogot is nyert. Előjogait II. Mátyás király 1610-ben megerősítette.12

Bár bizonytalan adat tudósít arról, hogy 1220-ban épült középkori temploma,1'1 az azonban tény, hogy az Árpád-korban templomos hely volt, majd jelentős egyházzal rendelkezett. A helység nevének eredete is ezt támasztja alá. A Keresztár helységnévben ugyanis az rejtőzik, hogy templomát egykor a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. A megfeszített Jézus keresztjének urazása pedig az Árpád-korban volt szokás.11 A pápai tizedjegyzékekben (1332-1337) is megtalálható Keresztár egyháza.15 Egy későbbi adat szintén utal a helyi egyház létére: Gál keresztári káplán 1474-ben tanáként szerepelt egy ügyben a szomszédos (Mező) Zombor helység káplánjával és iskolamesterével együtt.11’ A templomot 1481 és 1520 között átépítették, ekkor nyerte ma is látható gótikus formáját.1' A reformáció helyi lefolyásáról nem áll rendelkezésünkre közvetlen adat. Közismert viszont, hogy a Hegyalja mezővárosaiban kiemelkedő reformátorok hirdették az egyház meg" AZT 1910,315 p.

12 AZT 1900,107 p.

1:1 AZT 1890,304 p.

" Kiss IAIOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest 1978, Akadémiai Kiadó, 115 p. Bodrogkeresztúr, vö. Almáskeresztúr 48 p.

ir’ CsÁNKi DKZSÖ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890,352 p.

BÉKEFI RÉMIG: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1910, MTA, 499 p.

*' Valter ILONA: Kgyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben. In Komáromy József (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII. Miskolc, 1909, 123 p. A templomot a reformátusoktól elvették a XVII. sz. végén, ma római katolikus templom.

02 12 go