Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
A református lelkipásztor - Az udvari prédikátor
érdekeit szolgálta”:1“ Inkább készséggel elismerjük - nem annyira az osztályharcos marxista történelemszemlélet végtelenül egyoldalú szempontjának igazolására, hanem az igazság kedvéért - hogy az udvari prédikátorok nem voltak forradalmárok. A fennálló társadalmi rendnek nem megdöntésén, hanem megjobbításán fáradoztak. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy miközben egy-egy kegyes fejedelem elfogadta prédikátorai intését, feddését, tanácsát, politikai és egyházpolitikai elvárásokat érvényesített velük szemben. Általában érvényes ennek összefüggésében az, amit Bethlen Gáborról fogalmazott meg Barcza József: „Nem szolgalelkűséget, de szolgálatokat” kért lelkipásztoraitól. Országépítő politikájának támogatását.311 Keresztúri Pált I. Rákóczi György rendelte az utódául kiszemelt és úgy is nevelt fia mellé prédikátornak. A fejedelmi méltóság után legrangosabbnak tekintett váradi kapitányságra 1640. augusztus 14-én nevezte ki az ifjú herceget, s tisztébe egy hét múlva be is iktatták.335 Ettől kezdve külön udvartartása volt II. Rákóczi Györgynek, még inkább így volt ez 1642. február 17-e után, amikor fejedelemmé is megválasztotta az országgyűlés. Egy nappal a beiktatás előtt, augusztus 20-án kelt a fejedelem levele, melyben többek között arról is intézkedik, hogy Keresztúri hátralékban lévő fizetését fia fizesse meg.311’ Keresztúri ekkor György herceg környezetében tartózkodott, s a szolgálati beosztását tekintve el sem vált tőle haláláig. Kevés nyomát találjuk annak, hogy Keresztúri a prófétai prédikátor alakját testesítette volna meg fejedelmi ura mellett. Inkább volt lelkigondozói alkat, írásaiból ez tükröződik. Kinyomtatott prédikációban közproblémákkal alig észrevehetően foglalkozik. Annál inkább a személyes élettel, a bűneivel küszködő, azokból szabadulni óhajtó lélekkel. Ha olykor a közélet felé fordul, akkor is a személyes etikai szempont a hangsúlyos: „Ami keveset gyűjthetsz e földön, úgy élj azokból, hogy még halálod után is, múlt édes attyokat úgy sirassanak a szegények és a nyomorultak”:1'17 Lehet, hogy semmi tudatosság nem volt mögötte, .. SŐTÉR ISTVÁN (főszerk.): A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Budapest, 1 964, Akadémiai Kiadó, 219 p. BARCZA JÓZSEF: Bethlen Gábor, a református fejedelem, i. m. 129-139 p. " SZU AC. YI SÁNDOR: II. Rákóczi György, i. m. Váradi kapitányság 12 p., fejedelemmé választás 17 p. Családi levelezés, i. m. 67 p. .. Hgyenes ösvény, Várad, 1653; XIX. prédikáció, 144 p. 0 3 110 ÍO
