Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)

A református lelkipásztor - Az udvari prédikátor

1657-ben, egyik prédikációjában alapkérdésként elemezte a jó uralkodó ismertető jegyeit. A világi elöljárók „az alattok való népnek bölcs és istenes bírásáért tartoznak s kötelesek is Isten törvényében s egész szent Igében tudósoknak, gyakorlottaknak lenni, s mégpedig feljebb akármely alattok levőknél is, mivel ók a fők az igazgatásban. A Szentírásban, a jó törvényekben jövevény és tudatlan magisztrátus: vak magisztrátus. Üdvözítőnk igaz szava szerént, a vak vezetvén vakot, mindketten verembe esnek’’.327 Az ország egén tornyosuló viharfelhők egyik okaként nevezte meg a lelkipásztori intés meg nem hallgatását, helyenként elnémítását: „A jó tanítók s egyéb tudósok, rész szerint bedugattaték szájok, s a sok becstelenséget nem tűrhetvén, elcsüggedének”

Mindezek nem pusztán elvi-teológiai tételek voltak, hanem elfogadták ezeket a 17. századi Erdély meghatározó református fejedelmei a gyakorlatban is. A prédikátoroknak a prófétai felelősségről valló magatartása érvényesülhetett az abszolutizmusra törekvő Bethlen Gábor személyével szemben.'"29 A fejedelmi magatartás példaként, tükörként szolgált az alattvalók számára. Elődje udvarának ezt a szellemiségét I. Rákóczi György is tovább vitte. S amikor György fiát a kegyes életre intette, teljes valóságtartalommal írhatta: „az példa is magam vagyok". Ezért nem volt üres fordulat, amikor így folytatta: „Az egyházi rendeket is igen-igen megbecsüljed, oltalmazzad, tápláljad, segítsed s azok között arról is soha el ne felejtkezzél, az ki Isten után az deáki tudományra tanított, mással együtt vigyázott reád, hozzájok háládatlan ne légy, sőt ne szégyelljed ezután is tőlök érteni s tanulni is.330 A fejedelmi parainézis- ben Rákóczi az önmaga által eszményített uralkodói ideált rajzolta meg, aki mellett a fejedelmet tanácsoló prédikátor egyáltalán nem mellékes szerepet kapott. Medgyesi Pál értesít arról, hogy a bibliás fejedelem a kegyes ószövetségi királyokhoz hasonlóan el tudta fogadni és hordozni udvari prédikátorának nem csak tanácsát, de intését, feddését is. „Az intésekre figyelmező, a feddésekre töredelmes lelkű, az ingatásokra gerje- dező, a vigasztalásokra tapasztalhatóan megéledező volt. Nem tudom

Magyar gondolkodók, 926 p.

* Uo. 953 p.

!l BARCZA JÓZSKI': Belliién Gábor, a református fejedelem, i. m. 109-117 p. Itt a kortárs lelkipásztorok prófétai magatartásról szóló megnyilatkozásai is részletesen olvashatók.

" Magyar gondolkodók, 35-3(1 p.

Cj 108 jo