Dienes Dénes: Keresztúri Bíró Pál (1594?-1655) (Sárospatak, 2001)
Keresztúri Bíró Pál pedagógiai munkásságának színtere és tartalma - Keresztúri pedagógiájának kortársi értékelése
ritka ebédje vagyon nála nélkül”301 Ezzel kapcsolatban azonban kétségek merültek fel, miután napvilágra került Apáczainak az üggyel kapcsolatos töredékes feljegyzése. Amikor II. Rákóczi György megfenyegette őt a presbiteriánus álláspont nyílt vállalása során, „Keresztúri is eró'ssen pirongatta Apáczait, ezt mondván: Bezzeg kimutatá ám kegyelmed Apátzai uram foga fejérét. Bizony valójáben gyermeki argumentumokat hoza kegyelmed elő”.302 A töredék közlője, Gyalui Farkas siet megjegyezni, hogy ,Apáczai... mindenkinél biztosabban rámutat arra, hogy Keresztúri sem volt jó embere".303 Szilágyi Sándor is kétségbe vonta, hogy Keresztúri közbenjárt volna Apáczai érdekében a fejedelemnél, mivel amikor a kitűnő pedagógus Kolozsvárra került - 1656 nyarán - Keresztúri már nem élt.301 Szilágyi nem vette figyelembe, hogy Apáczai felmentésére az után került sor, hogy az 1655. szeptember 24-én lezajlott ünnepélyes vizsganapot követően a fejedelem előtt kegyvesztett lett, mert presbiteriánusnak vallotta magát.305 Keresztúri decemberben hunyt el, több mint két hónap állt rendelkezésére, hogy befolyását latba vesse Apáczai mellett. Apáczai nyílt megpirongatása taktikai lépés lehetett, amivel látszólag támadni, valójában menteni igyekezett őt.3'06 Keresztúri igen jól ismerte II. Rákóczi György indulatos természetét, bizonyára azt is tudta, hogyan lehet „leszerelni” felháborodását. A fejedelem pedig mindvégig megőrizte egykori tanára, majd udvari prédikátora iránti tiszteletét, megbecsülését. Ez nem csak abban mutatkozott meg, hogy „sok főhordóborokkal” kedveskedett neki, mert „részeges ember ugyan nem volt, de a jó bort minden ebéden pesdülésig innya igen szerette", hanem abban is, hogy „siratásával és a fejedelmek temetéséhez a templomban való közel hellyel is” megbecsülte.307 Nem Bethlen Miklós Önéletírása 1. köt 162 p. ” Gyalui FARKAS: Apáczai Cseri János életrajzához és müveinek bibliográfiájához. Erdélyi Múzeum 1892, 61-62 p. ”110. 62 p, 2. jegyzet. "H Magyar Akadémiai Értesítő, 1860, 477 p. ” BÁN IMRE: Apáczai Csere János. 440-447 p. :l0fi NemÉNYI IMRE: Apáczai Csere János. Budapest, 1925, 126 p. BETHLEN Miklós Önéletírása. 1. köt. 130, 153 p. Keresztúri Bíró Pált tehát - aki Görgényben hunyt el - Gyulafehérvárt temettette el II. Rákóczi György, a székesegyházban, a fejedelmi sírok közelében. Talán sohasem becsültek még így meg magyar pedagógust tanítványai sem azelőtt, sem azóta. Igaz, Bethlen hozzáfűzi: „Isten becsülte volt meg". Vö. IlEREPEI JÁNOS: Adattár II. 200 p. 03 101 so
