A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ 1945 UTÁN - Beilleszkedés az új társadalomba: bűnbánat és reformtervek
A REFORMÁTUS EGYHÁZ 1945 UTÁN BEILLESZKEDÉS AZ ÚJ TÁRSADALOMBA: BŰNBÁNAT ÉS REFORMTERVEK Amint a II. világháború végigdúlta az országot, nyomában pusztulás, romok"167, kétségbeesés maradt, de reménység és új élet utáni vágy is. Az ország keleti részén, Debrecen központtal az újrakezdés lehetősége előbb megadatott. Ebben a református egyház aktívan részt vett, így különösen Révész Imre vállalt tevékeny szerepet az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakításában.168 Az 1944. december 22- én, a debreceni Kollégium oratóriumában, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor mondott beszédével végleg elkötelezte magát az új Magyarország oldalán. 1945 februárjában, amikor Budán még dörögtek a fegyverek, a pesti oldalon, a Kálvin téri templomban arról szólt az igehirdetés, hogy "amit vet az ember, azt aratja is". "Mi a testnek vetettünk és halált arattunk" - mondta az igehirdető Ravasz László, s ebben a prédikációjában169 benne van a múlt megítélése és az újrakezdés lehetősége is, amely újnak azonban más, tisztább alapokra kell fölépülnie. "Testnek vetett ez a világ, amikor felépítette a szívtelen kapitalista világot. Amikor törvénnyé tette az »aki bírja, marja« elvet, s elnevezte ezt az elvet a gazdasági szabadság elvének. Amikor az erősebb kizsákmányolta a gyengébbet, s ezt a kizsákmányolást a legmagasabb rendű élethivatásnak tüntették fel. A testnek vetett ez a társadalom, amely a legigazságtalanabbul osztotta el a termelt javakat; némelyiknek annyit juttatott, hogy a bőség erkölcstelenné tette, sokaknak olyan keveset, annyit juttatott, hogy a bőség erkölcstelenné tette, sokaknak olyan keveset, hogy a hiány érzése irigységbe, gyűlöletbe és pusztító indulatokba kergette őket. A társadalmi ellentéteket félig az ostobaság, félig a rosszindulat, mindenek felett azoknak érdeke, kik ezekből az ellentétekből éltek, még jobban kimélyítette, s mindenki érezte, hogy a fokozott feszültség egy óriási társadalmi kataklizmába fog kitörni, de senki sem tudta a fenyegető veszélyt sem elhárítani, sem feltartóztatni, sem megoldani. - Testnek vetett ez a nemzedék, amely megindította ezt a szörnyű világháborút. A testnek vetettünk mi is, amikor hadat üzentünk a világ három leghatalmasabb és legfélelmetesebb hatalmának. íme, itt az eredmény! De a testnek vetett ez az egész korszak, amelyik államelméleteket állított fel, hősi morált prédikált, a vérre akart építeni, és a jog helyébe az erőt tette. A testnek vetett ez a nemzedék, amikor azt hirdette, hogy a gyűlölet a legnagyobb történelem-alakító erő, és megkísérelte azt a vakmerő' és 167 Az ország 1265 református templomából 417 rongálódott meg súlyosan vagy pusztult el teljesen a háború alatt az egyéb egyházi épületek mellett. Lásd Bottyán János: Rombadöntött és felépített templomaink 1944-1950. Bp. 1950. 5. ms Vö. Révész Imre: "Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben" In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. Bp. 1955. 169 Kézirat; eredetije a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárában (Ráday Levéltár) ó'rzött Ravasz-iratok között. 80
