A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ MISSZIÓI TEVÉKENYSÉGE - A munkajellegéről, eredményeiről és néhány elvi kérdésről

kodástól (értsd: a kisparaszti életformától), mert "ez a legbizonytala­nabb jövedelem". A lelki munka akadályai: lelki bajok (közöny, anya­giasság, "a római katholikus többség türelmetlen szembenállása", az "értelmiségi osztály" közönye) és külsó' akadályok (rossz utak, helyiség hiánya, elsötétítés). - Az 1941. évben az áttérések egységes szabályo­zásáról esik szó,110 majd diakónusok és diakonisszák képzéséről és foglalkoztatásáról adnak ki Szabályrendeletet.111 Az lehet diakonissza, aki valamelyik anyaegyház tagja, és fölszentelték; az ilyeneket az anyaegyház holtig eltartja. Erre a hivatásra 30 évnél fiatalabb, egész­séges szervezetű nőit jelentkezhetnek: tanító-nevelő (református óvo­dákban, elemi és középiskolákban), gyülekezeti munkát végző (lelkipásztor felügyelete alatt) és betegápolói munkákra. A diakonisz- szák számára szigorú életrendet írtak elő, szórakozásokra csak testü­letilegjárhattak, testületi öltözetet kellett viselniük és munkaidejüket pontosan megszabták. 1944-ben112 jelentik, hogy a hadigondozást, a tábori lelkészek mellett, főként levelezés útján végzik. Tiszáninnen megállapítja, hogy "a férfimunka a leggyengébb, az a közfelfogás, hogy ilyen munkák inkább csak asszonyok számára kellenek. Egy-egy férfikor ma egészen ritka holló, összesen 48-at jelentenek". A Református Nőszövetség élén Tüdős Klára áll, Pilder Mária a titkár. Az országos iratterjesztés 25 000 példányban adta ki a Heidelbergi Kátét. Nemcsak kórházmisz- szió működik a kórházi betegek közt, de börtönmisszió is az elítéltek közt, így a Gyűjtőfogházban. 1942-ben - jegyzik meg - a 20 év alatti elitéltek száma a 7 évvel azelőtti 3,8 %-ról 15,7 %-ra ugrott. 1944-ben már jelent a Konventi Missziói Bizottság Jó Pásztor albizottsága is, mely a zsidómisszió szerve.113 1942. december 13-tól végzi szolgálatát a Budapest-Szabadság téri egyházban (ahol ellenszolgáltatás nélkül helyiségeket kaptak), majd 1944. március 1-jétől külön költöznek. Céljuk: "a zsidó vallásból református egyházunkba áttért református egyháztagok lelkigondozása és szükséghez képest anyagi segítése". Megközelítően 1010 embert segítettek a jelentés elkészültéig; pénzse­gélyt 640 esetben folyósítottak. Mintegy 36 000 pengő értékkel segí­tették azokat a munkatáborba bevonultakat, "akiknek különösen a téli időben kellő ruházatuk nem volt"; foglalkoztak a munkatáborok­ban elhaltak hozzátartozóinak segítésével. Az albizottság munkájához evangélikusok is csatlakoztak, és külföldről (Svájc) is kaptak anyagi támogatást. A második világháború után, 1947-ben a Konventi Elnökségi Tanács határozatot hoz a missziói kérdőív revíziójáról114, ami a misz­110 Zsinati jegyzőkönyv. 1941. máj 19-20. IV. ülésszak, 211. p. m U.o. 253. p. 112 Konventi jegyzőkönyv. 1944. máj. 4. 65. p. 113 A Jó Pásztor albizottság az Egyetemes Konvent Elnökségi Tanácsa 9465/1942. sz. határozatával alakult; lelkésze és titkára Éliás József segédlelkész, akit Ravasz László püspök rendelt ki. 114 Zsinati Levéltár, Konventi Elnökségi Tanács 1947. november 11-12-i ülése, 8. sz. határozat. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom