A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ MISSZIÓI TEVÉKENYSÉGE - A munkajellegéről, eredményeiről és néhány elvi kérdésről

tagot számlál. A zsidómissziói vasárnapot 267 gyülekezet tartotta meg, s 3794 Ft perselypénz gyűlt össze ez alkalommal.

A MUNKA JELLEGÉRŐL. EREDMÉNYEIRŐL ÉS NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSÉRŐL

Mint láttuk, a missziói munka eleinte csak az egyesületekben, majd a hivatalos egyház megfelelő' szervei és az egyesületek közti együttműködés alapján folyt, úgy, hogy végül fokozatosan az egyház vette át a missziói munkákat az egyesületektől.

Gyermekmisszió. Az 1920-as években még sok presbitériumnak az a véleménye, hogy nincs szükség gyermek-istentiszteletekre vagy vasárnapi iskolákra az egyházban, hiszen a kötelező hitoktatás az iskolákban (egyháziakban, községiekben, államiakban egyaránt) úgyis elég. Fokozatosan tért hódít azonban a "vasárnapi iskolák" - azaz a gyülekezetekben tartott gyermek-istentiszteletek vagy bibliaórák - rendszere, melyek nem kötelező és nem iskolai környezetben végzett jellege bizonyos tekintetben nagyobb hatású a gyermekek közt, mint az iskolai hittan. Az utóbbinál viszont az egyház fokozatosan bevezette, hogy lehetőleg olyanok végezzék, akik mind teológiai, mind tanítói oklevéllel rendelkeznek - ahol és amíg ez nem lehetséges, ott tanítók, sőt arra alkalmas más tanult emberek is végezhetik. A vasárnapi iskolák szellemi irányítását előbb a Vasárnapi Iskolai Szövetség - 1947- ben Tahiban tartott konferenciájukon 76 helyről 160 vezetó' vesz részt -, majd az Országos Gyermekmissziói Szövetség103 végzi. Ekkor a Szövetség 2 önálló lelkészi állást tart fönn országos hatáskörrel.

Ifjúsági misszió. 1927-ben Dunamellék a 2-3 évig tartó konfirmációi előkészítést ajánlja, a konfirmáció reformját az egyházépítés legfontosabb föladatának tekinti. 1936-ban104 Enyedy Andor konventi missziói előadó azt javasolja, hogy a "lelki munkára alkalmatlan emberek eltávolíttassanak" az ifjúsági missziókból. Az SDG szövetségtől kérik, hogy "a főiskolai diákgondozást állítsa újra munkája előterébe, ne a középiskolást". 1940-ben jelentik, hogy a vasárnapi iskolai csoportokban középiskolások közreműködnek tanítókként. Az ifjak műkedvelő előadásairól az előadó azt jegyzi meg, hogy ez "kétes értékű" [...] síkos talaj", az ifjú házasulandók előkészítéséről azt, hogy tisztázatlan: "hol mit értenek ezen",. 1942-ben105 a Zsinaton már a hadiárvák gondozását kívánják megoldani, ezt ügyben körlevél is készül. 1944-ben106 az előadó arról panaszkodik, hogy a gyülekezeteknek csak kb. egynegyede tart külön ifjúsági bibliaórát. Az Erdélyi Egyházkerület előadója szerint "olyan félelmetesen nagy mulasztás ez, amelynek következményeit ma kiszámítani sem lehet". Az érmelléki egyházmegyében pl. "ismeretlen" az ifjúsági bibliaóra. Sok helyütt össze103 Református Gyülekezet 1949 júl. - Konvent 1949. máj. 19. ülés jegyzőkönyve. 38. sz.

104 Konventi jegyzőkönyv. 1936. máj. 6. 33 és 46. p.

105 Zsinati jegyzőkönyv. 1942. ápr. 9. V. ülésszak, 285. p.

100 Konventi jegyzőkönyv. 1944. máj. 4. 65. p.: Muraközy Gyula missziói előadó jelentése az 1942-43. évekről, és 67. p.: Vatai László főiskolai lelkész jelentése.

61