A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A REFORMÁTUS EGYHÁZ MISSZIÓI TEVÉKENYSÉGE - „Egyesületekből a gyülekezetekbe?” - Az 1933-as missziói törvénycikk kialakulása és alkalmazása
A REFORMÁTUS EGYHÁZ MISSZIÓI TEVÉKENYSÉGE "EGYESÜLETEKBŐL A GYÜLEKEZETEKBE"? - AZ 1933-AS MISSZIÓI TÖRVÉNYCIKK KIALAKULÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Az I. világháborút megelőző másfél évtizedben, de már a XIX. század második felében is, a protestáns egyházi életben döntő szerepe volt a független egyesületeknek. Az istentiszteleti és hitoktatási munkán kívül csaknem minden egyházi tevékenységet egyesületek végeztek. A két világháború közti időben megkezdődik az egyesületeknek a hivatalos egyház által való ellenőrzése, munkájuk átvétele. Ez a folyamat a második világháborút követő években külső és belső hatásra (egyesületek föloszlása ill. misszió és egyház kapcsolatának teológiája) meggyorsult és be is fejeződött. Az Egyetemes Konvent már 1922-ben, 22. sz. jegyzőkönyvi határozatával, Belmissziói Bizottságot állít fel és erre nézve szabályrendeletet alkot. 1927-től a Konvent évente Belmissziói Útmutatót ad ki, amellyel a különféle missziói szolgálatoknak (gyermek, ifjak, férfiak, nők, evangelizáció, iratterjesztés stb.) kíván irányelveket és segítséget adni. A Belmissziói Bizottság 1927-1929 közti jelentéseiben95 a következő témák szerepelnek: missziói előadói értekezletek az "országos belmissziói szervek" (vagyis az egyesületek) és az egyházi tisztségviselők (konventi előadó és egyházkerületi előadók) bevonásával; tárgyalások belmissziói szövetségekkel arról, hogy "készek-e együttműködni" az egyházzal; néhány egyesületnek az egyház missziói munka- programjához való csatlakozása stb. A Zsinat 1930. május 10-én, 869.. sz. határozatával, utasítja a Konventet arra, hogy missziói szabályrendeletet adjon ki, amit az utóbbi 1931. április 15-én elvégez, és 142. sz. határozataként "A Magyarországi Református Egyház Missziói Szabályrendelete" címmel megalkot. Gondoskodik ún. missziói lelkészek alkalmazásáról, különösen az országos református ifjúsági munkában, s Missziói Alapot hoz létre a költségek fedezetére.96 Ravasz László "Egyház és egyesület" című előadása97 1932-ben megkülönbözteti: 1. "a német", 2. "az amerikai" és 3. "a kálvinista" missziót, szerinte az első nyomán: "Két egyház támadt, egy mozgó, laikus, evangelizáló és pásztori egyház az egyesületekben, és egy mozdulatlan, hagyományos tanban és szokásban kissé megmerevedett, s főképpen liturgiában és egyházkormányzatban élő ún. hivatalos egyház." Az "amerikai" típusú misszióban viszont az egyház és az egyesület egyenlő értékű jogi személy az állami hatóságok előtt. Végül a harmadik, a "kálvinista" típusú misszióban megkülönböztetendő az a munka, amit az egyház nem bízhat egyesületekre (pl. evangeli- zációk, pasztoráció, külmisszió), attól a tevékenységtől (pl. a református közvélemény alakítása), amit az egyesületekre bízhat. A fontieket 95 Konventi jegyzőkönyv. 1927/29 p. és 1929/42-45. p. 96 Az adatok Makkai Sándor: Az egyház missziói munkája, Bp. 1938. 239-246. oldalról valók. 97 Ravasz László: Legyen világosság I. köt., Bp. 1938. 439-458. 57
