A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK - A barthiánus vagy dialektika teológia

fölismerjék a fasiszta veszélyt. 4) Teológiai módszere, a dialektika (bár természetesen nem marxista értelemben véve) rugalmasabbá tette a teológiai gondolkodást és nyitottabbá más tudományok irányában is.

A barthiánus teológia hatása először Kolozsvárt, majd Sárospatakon mutatkozott. Az előbbi helyen Tavaszy Sándor, az utóbbi helyen Vasady Béla és Nagy Barna voltak neves képviselői. Tavaszy Sándor, aki előzőleg még hitvédelemmel (apologetikával) foglalkozott, későbbi műveiben - barthi hatásra - már azt vallja, hogy az apologetikát és polemikát "el kell ejtenünk".65 Vasady Béla a barthi teológia exisztenciális (Kierkegaard-ig visszanyúló) szálait bontotta ki66, könyvének lényege, hogy a hit "exisztenciális rezonálás", nem pedig egy tanrendszer igaznak tartása. Nagy Barna67 szerint a teológia egyetlen axiómája: "Isten Igéjének evidenciája a Szentlélek belső bizonyságtétele által" - ez is csak logikai formája szerint axióma, valójában esemény-jellege van. A dialektikai módszer nála azt jelenti, hogy az "igazság mindig a mi pozíciónk és negációink között van, ezért egyiknél sem állhatunk meg, hanem, erőteljes egymásnak-szegzésük után, továbbhaladva fölismerjük a mögöttük levő vonatkozási pontot".68

A pápai Teológián a később Debrecenben tanító Török István professzor „A barthi theologia elméleti és gyakorló lelkészi szempontból” (Pápa, 1931) témakörrel foglalkozott, doktori értekezést pedig „Barth Károly theologiájának kezdetei” címmel írt (Pápa, 1931).

A debreceni és budapesti teológia sem vonta ki magát azonban a barthiánus hatás alól. Debrecenből Bartha Tibor doktori disszertációját említjük, mely a kapcsolópontoknak és a "teremtési rendekének a német teológiában égető kérdéseiről folyó Barth-Brunner vitában már egyértelműen a barthi álláspont mellett foglalt állást.69 Makkai Sándor következő mondata azt világítja meg, hogy a barthiánus teológia nem kíván világnézeti vitákat: "A hívő’ ember minden értelmi világnézetben el tud helyezkedni. [...] az igazi hit [...] mindig azonos marad, ellenben a világnézetek az emberi szellem fejlődésével folytonosan módosultak, változtak [...] A hívő mindig meg fogja találni Istent a tudomány által vizsgált és feltárt világában."70 Végül a budapesti teológián Vidor János képviselt egy mérsékelt barthiánizmust. Egy előzőleg írt népszerű, nemrég újra kiadott, ma is használt dogmatikájában a belmisszió irányából kiinduló, a történeti kálvinizmustól s magától Kálvintól is tanuló, a dialektikai teológia hatásait is magába olvasztó, eklektikus és mégis eredeti szellem nyilvánul meg.

65 Tavaszy Sándor: Református Keresztyén Dogmatika. Kolozsvár 1932. 7.

66 Lásd Vasady Béla: A hit misztériuma. Sárospatak 1931.

61 Nagy Barna: A teológiai módszer problémája az ún. dialektikai teológiában. Sárospatak 1936.

6»U.O. 100.

69 Lásd Bartha Tibor: Az Isten Igéje és igehirdetésünk, In: Theológiai Szemle, 1938. 14/11. pótf.

70 Makkai Sándor: "Isten e világban" In: Református Gyülekezet. 1949. 7.

41