A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - TEOLÓGIAI IRÁNYZATOK - Az újkantiánus irány

és a "kellő” világ közt, s az előbbihez a tény-tudományokat, az utóbbihoz a vallás világát sorolta, melynek legfőbb szerepe, hogy értékeket ad és megállapítja azok rangsorát. A hit szerepe a világkép alkotásában az, hogy értékük szerint rendezi a tudomány által szolgáltatott adatokat. Ezeknek az értékeknek az a lételméleti megalapozása, hogy "úgy vannak, hogy érvényesülnek". Ez a teológiai irány volt a tárgyalt korban a legfilozofikusabb, módszerében és igényességében a legszínvonalasabb - hatása azonban inkább az értelmiségiek szűk körére szorítkozott, a gyülekezetekbe legföljebb csak áttételesen, prédikációkba vegyítve jutott el. Legismertebb képviselői Bartók György szegedi, Tankó Béla debreceni, Halasi Nagy József pécsi egyetemi bölcsésztanárok, valamint egy ideig Ravasz László püspök, továbbá Tavaszy Sándor és Imre Lajos voltak.

Tankó Béla különbséget tesz világnézet és világkép között. Utóbbi a valóság "emberileg elérhető hű képe", előbbi az a többlet, mellyel az alany megtoldja a tárgyi világképet, egésszé organizálja úgy, hogy a világnézetben benne van az ember.52 Rendszerét logikai vagy transzcendens idealizmusnak nevezte.53 Bartók György nemcsak egyetemi, de teológiai tanár, a hivatalos Egyházi Könyvtárban megjelent filozófiatörténetét teológusnemzedékek tanulták.54 Ravasz László püspök nemcsak értekezéseket írt Böhm Károly értékelméletéről, de esztétikai területre is alkalmazta azt.55 Később hatást gyakorolt rá mind a belmisszió, mind a történelmi kálvinista, sőt még a barthiánus irány is - ugyanakkor ő is hatással volt azok képviselőire. Ravasz Lászlót egyházi részről Tóth Károly püspök értékelte legárnyaltabban az utóbbi időben,56 legkeményebb marxista bírálója, Kónya István is kiemeli azonban "szinte páratlan méretű irodalmi tevékenységét", megállapítja, hogy nagyképzettségű, sokoldalú, rendkívül széles elméleti és gyakorlati tevékenységet kifejtő egyéniség" volt.57 Kónya István számos autentikus idézettel támasztja alá azt a tételét, hogy Ravasz László püspök a "rendszer egészének [...] vezető személyisége", s az általa idézett Ravasz-kijelentések tények, amelyek éppen Kónya István műve által váltak a kutatók előtt közismertekké. Ezért most Ravasz László néhány olyan gondolatát idézzük, melyek kevésbé ismertek, s a róla rajzolható kép kevésbé ismert vonásait is bemutatják. "Korunk válságáéval kapcsolatban pl. Ravasz azt írta, hogy az

52 Tankó Béla: A világnézet kérdései és a református elvek. Debrecen 1939. 14-15.

53 Ugyanó': A modern világkép kialakítói. Bp. 1938. 26.

54 Lásd Bartók György: A középkori és újkori filozófia története. Református Egyházi Könyvtár XVIII. Bp. 1935.

55 Lásd Ravasz László: A református igehirdetés elmélete, Református Egyházi Könyvtár. — Ugyanó'. Schopenhauer aesthetikája, Kolozsvár 1907. — Ugyanó': Böhm Károly értékelmélete, különös tekintettel esztétikai alapelveire, Besztercebánya 1913 — Filozófiai tárgyú cikkei a Protestáns Szemlében és gyűjteményes köteteiben jelentek meg.

56 Lásd Tóth Károly: "Az Isten beszéde, a történelmi tanulságok és a hit. Emlékbe- ... széd Ravasz László születésének 100. évfordulóján" In: Confessio 1982. 4-31.

57 Kónya István: A MRE felsó' vezetésének politikai ideológiája a Horthy-korszakban. Bp. 1967. 96-97.

38