A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak

1919. március 23-án, vasárnap, a Teológiai Akadémia dísztermében vallásos estet rendeztek, amelyen Takaró Géza korányai lelkész tartott előadást. Az estélyen megjelent egy szakasz vöröskatona, parancsnokuk egy ideig hallgatta az előadást, majd föloszlatta az estet. Közben állítólag olyan kijelentés is elhangzott a vöröskatonák parancsnoka részéről, hogy "ha az [az öreg], aki a múlt vasárnap prédikált, még egyszer felmegy a szószékre, gépfegyverrel lövet a templomra". 18 Ennek magyarázata az volt, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti vasárnapon Petri Elek püspök Kálvin téri prédikációjában állítólag elhangzott egy ilyen mondat: "A nép szava nem mindig Isten szava." Közben, a nap folyamán, különböző, jórészt ellenőrizhetetlen hírek érkeztek, és jártak szájról szájra állítólagos atrocitásokról, botrányokról. Arról is érkeztek hírek, hogy a különböző felekezetű budapesti egyházközségek a maguk módján megpróbáltak gondoskodni védelmükről: e módok között a legjárhatóbbnak a "forradalmi időkben forradalmi módon kell gondolkodni és cselekedni" elv látszott. A józsefvárosi római katolikus egyházközségről (Hock János plébániája) úgy tudták, hogy a gyülekezet munkás tagjai munkástanácsot alakítottak, az izraelita hitközségről pedig, hogy tagjai direktóriumot hoztak létre, amelyet a kormány elismert, s a hitközséget védelme alá vette. "Ezek az események érlelték meg azt a gondolatot, hogy a református egyház védelmére is sürgős intézkedésekre van szükség, és ennek a védelemnek egyetlen lehetséges formája a gyülekezeti direktórium. Az alapgondolat az volt, hogy a proletár kormánnyal szemben az egyház a maga proletár tagjainak hűségére, szolidaritására és védelmére kell hogy hivatkozzék, hogy az egyházat a proletárkormánnyal szemben proletár egyháztagok képviseljék. Ezek a gondolatok azonban csak beszéd tárgyát képezték, de lényeges védelmi intézkedés egészen a hét végéig nem történt."19

Március 25-én a budapesti egyházközség lelkészei értekezletre gyűltek össze a Ráday utca 28. szám alatti egyházkerületi székházban, a Ráday Könyvtár termében. A tanácskozáson Petri Elek püspök elnökölt. A gyűlésen részt vettek Kovácsy Sándor főgondnok, Szilassy Aladár és Kosa Zsigmond gondnokok, valamint több presbiter. Réz Géza egyetemi hallgató,20 aki a teológiai internátusbán lakott, beje18 A források itt bizonytalanok. A már említett Patay-eló'adás mellett "A budapesti református egyházban 1919. március 21. és április 12. között lezajlott események vázlata" kéziratot használtam. Ez a Tanácsköztársaság leverése után nem sokkal készülhetett, inkább följegyzés-jellege van, mint polemikus vagy apologetikus tartalma. - Az egyházi források (levéltári források: regisztratúra-jellegűek és levelezések, a sajtóanyag) minél teljesebb összegyűjtése igen kívánatos lenne az események rekonstruálásához. A későbbi források (fegyelmi akták, visszaemlékezések stb.) szubjektíve eró'sen motiváltak. Sajnos sok eredeti forrás esett szándékos pusztításnak áldozatul. Az egyes helytörténeti, egyházközség-történeti földolgozások vonatkozó részei is összegyűjtésre várnak.

19 "A budapesti református egyházban 1919. március 21. és április 12. között lejátszódó események vázlata" c. kézirat.

20 A Pátay Pál eló'adásában szereplő' Réz Mihály személyéről közelebbit ez idő szerint nem tudunk. Az említett két kézirat egybehangzóan annyit jegyez meg róla,

21