A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

I. rész - Bolyki János és Ladányi Sándor: A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1918-1948 KÖZÖTT - A SZÁZADFORDULÓ ÉS AZ 1916-1919-ES FORRADALMAK - A református egyház és a forradalmak

vetkezményként vette tudomásul. Baltazár Dezső püspök, a Konvent és az Országos Református Lelkészegyesület (ORLE) elnöke táviratban köszöntöttet Garabai Sándort, a Forradalmi Kormányzótanács elnökét, s fölajánlotta "az egyház segédkezét a munka kötelességén, jogán és méltánylásán felépült társadalmi és állami rend megszilárdításához". A debreceni tudományegyetem hittudományi kara március 26-án Ferenczy Gyula professzor indítványára "egyhangú és nagy lelkesedéssel" határozatot hozott, amelyben "a dolgok új rendjét, mint a Názáreti által hirdetett és az emberiség által várt istenországát" köszönti, és fölajánlja annak megvalósításához támogatását. E határozatot táviratilag közölték Garabai Sándorral, a Forradalmi Kormányzótanács elnökével és Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztossal; valamint Lencz Géza professzor a Népszavában is közzétette. A két távirat összefüggésére Ferenczy Gyula, a gyakorlati teológiai tanszék tanára és az ORLE főtitkára, Baltazár legközelebbi munkatársa személyén keresztül, a Studia et Acta Ecclesiastica V. kötete is rámutat.15

Az ORLE lapjának, a Lelkészegyesületnek március 29-i számában egyebek között ez áll: "A mi szabadságszerelmünk, demokráciánk, egyszerűségünk, világosság utáni szomjúságunk, tűrésünk és bátorságunk sokkal hagyományosabb, mintsem hogy fel ne találná az új társadalom és az igazi lelki egyház között a parallelt." (Az én kiemelésem L. S.) A lap ugyanezen számában a szerkesztői üzenetekben ez áll: "A kommunizmus krisztusi gondolat. Tehát elvileg kifogás ellene keresztyén alapon nem emelhető." Hasonló módon nyilatkozik az Uj Reformáció is: "A jézusi lelki kommunizmus alapgondolata társadalomszervező és államalkotó elvvé szélesült, [...] szemünkbe villan a Názáreti proletárnak állambölcseletté alakított üzenete, és éppen ezért fennen hirdetjük az eszmei közösségben levő' modern társadalmi és a jézusi lelki kommunizmus ihletett frigyét. Az önálló állameszménnyel nem bíró keresztyénségnek szüksége van megfelelő' társadalmi és állami létformára, és az eddigiek közül legméltóbb, lényegileg legrokonabb a szervesen kiépített kommunista állam." (Az én kiemeléseim — L. S.)

Pál apostol Római levelének 13. fejezetére való hivatkozással, 1919. április 4-én a tiszántúli egyházkerület püspöke körlevélben hívja föl a gyülekezeteket: "A hivatalos felsőségnek, a Pál apostol szerinti felsőhatalmasságnak engedelmeskedjék a ti lelketek." Ezen alapvető páli igazság mellett igen sok (és alapvető jellegű) a társadalmi, politikai, ideológiai és teológiai téren a tájékozatlanság, a tisztázatlanság, olyan törekvés, hogy a marxi-lenini "kommunizmus" materialista ideológiáját a más módon persze szintén humanisztikus keresztyénség tételeivel - mind ideológiailag, mind teológiailag - "összeelegyítsék" vagy "összebékítsék". Az eszmei tisztázatlanságból bőven születtek jó szándékú, naiv próbálkozások: Tildy Zoltán megszervezte Somogybán

15 Tanulmányok a magyarországi református egyház történetéből 1867-1978. Studia et Acta Ecclesiastica V., fó'szerk. Bartha Tibor, Makkai László, Bp. 1983. 272. Ferenczy Gyulát 1921-ben nyugdíjazták tanári állásából.

19