A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN - A második világháborút követő évek aktivitása Patakon
Közlöny és a háború után indult Sárospataki Igehirdető című folyóiratok szerkesztését, kiadását, nyomtatását. A háború után rövid ideig erősödtek még az iskolának a nyugati protestantizmussal való kapcsolatai is, amelynek neves képviselői, lelkészek, professzorok, világi vezetők nagy számban fordultak' meg Patakon, találkoztak az iskola tanáraival, növendékeivel, előadásokkal és bizonyságtételekkel szolgáltak Kari Barthtól Johannes Christian Hoekendjik lelkészig, a Holland Missziói Tanács főtitkáráig. Szolgálatuk a hazai vendégelőadókkal és evangelizátorokkal együtt szinte "... a hivatalosan soha meg nem szervezett, de mindig megvolt, mindenkori vendégelőadók... tanszéke"-ként áldott volt az iskola életében. A Kollégium szellemi és lelki vezetői ezáltal is arra törekedtek amint a hazaiak, úgy a külföldiek tekintetében is sok szín és sok személyiség szintetikus hatása érvényesüljön az ifjúság nevelésében.54 A külföldi kapcsolatok erősödésének érdekes gyümölcseként említhető, hogy a Teológiai Akadémia öt hallgatója szánta el magát az indonéziai külmissziói szolgálatra.55 Ennek a csoportnak felkészülését segítették Soedarma indonéz és Hoekendijk holland lelkipásztorok missziói előadásai és indonéz nyelvórái, amelyeket minden pataki tartózkodásuk alkalmával hűségesen megtartottak, s a szükséges szakirodalmat és a nyelvkönyveket biztosították az említett hallgatóknak. A háború utáni külföldi kapcsolatok erősödése tette lehetővé nemcsak a pataki peregrináció újraindulását, és az egyik tengerentúli református kollégiummal a cseretanárság intézményének a kezdeményezését, (dr. Zsíros József teológiai tanár ki is ment, de dr. Osterhaven professzort a vasfüggöny már nem engedte Patakra jönni), hanem az Egyesült Államokban működő Hope College (Holland, Mich.)-nak a pataki Kollégiumot anyagiakkal és szellemiekkel történő támogatását. Ez nagy mennyiségű élelmiszer és ruhanemű, valamint a háborús években beszerezhetetlen angol nyelvű teológiai szakirodalom pótlólag való elküldését jelentette. A Kollégiumban a háború előtt működött, korábban már felsorolt közös és az egyes intézeti ágak külön diákegyesületei és ifjúsági munkaágai a háború után szinte mind feléledtek és tovább működtek. A Kollégium egészét jellemző lendület és aktivitás bennük is érezhető volt. Különösen a hitébresztő, a hitet erősítő, a lelki nevelést segítő alkalmakon, a középiskolások negyvenhárom bibliakörében, az általános iskolások negyven vasárnapi iskolai csoportjában, amelyeket teológusok, illetve ötödéves tanítóképzős növendékek vezettek. A teológiai hallgatók ezen kívül a Sárospatak hatósugarába eső' tanyák és szórványok lelkipásztori gondozásában tevékenykedtek, valamint rendszeres katechetikai gyakorlatokat, gyakorló tanításokat végeztek óralátogatások keretében. Részt vettek a kerületi lelkész-evangé- lizációkon, a MEKDESZ, az SDG, a Vasárnapi Iskolai Szövetség, a CE 54 Értesítő, Sp. 1947/48. 37. 55 U.o. 22. 219
