A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
III. rész - A HARMINCAS ÉVEK ESEMÉNYEI - Klebelsberg közoktatási programjának lecsapódása Patakon
sági mozgalmak vezetőinek, a társadalomtudományok jelesebb képviselőinek előadásait. így is készültek együtt a közös szolgálatra. A 30- as évek végére ennek a közös egyesületnek a működése ellanyhult, majd megszűnt. Úgy tűnt, hogy a közös SDG kollégiumok a célnak megfelelőbbek, de az 1940/41-es tanévben Teológus és Tanítóképzős Iíjúság Hivatás Szemináriuma11 néven újra éledt a korábbi forma. Ettől kezdve ennek a diák-munkaközösségnek életében a környező gyülekezetekben végzett közös belmissziói szolgálat vált dominánssá. A fentiekből is előrajzolódik halványan hogy korszakunk első évtizedében, a 20-as években két szempontot tudatosan igyekeztek Patakon az oktatás színvonala mellett érvényesíteni a Kollégium minden ágazatában. Az első, az egyházi iskolai jellegből adódó és következő tények tudatos vállalása volt, a belső hitbeli erősödésre törekvés, a gyülekezetekkel való kapcsolat szorosabbra fűzése, a belmissziói szolgálatokba történő' tevőleges bekapcsolódás által. A második szempont amit figyelembe vettek, az akkori népi-nemzeti életünk súlyos sorskérdéseivel való foglalkozás, a kibontakozás keresése és munkálá- sa szerény lehetőségek között is. Ez a két szempont tartalmában elmélyülve, a gyakorlati megvalósulás számára új kereteket teremtve, a Kollégium életében korszakunk végéig érvényesült. Isten gondviselése és megelevenítő Lelke új, aktív tanári személyiségeken keresztül is mind érzékelhetőbb lett. A HARMINCAS ÉVEK ESEMÉNYEI. KLEBELSBERG KÖZOKTATÁSI PROGRAMJÁNAK LECSAPÓDÁSA PATAKON A 30-as évek elejétől, a nehéz gazdasági körülmények ellenére is, a Kollégium életének egy virágzóbb, a közfigyelmet még jobban Patakra irányító szakasza kezdődött el. Horizontálisan szemlélve két törekvés találkozásából, két összetevő eredőjeként indult meg. Az egyik: az iskola jobb körülményeket szeretett volna teremteni az igényelt korszerűbb nevelés és oktatás számára. A hatékonyabb közösségi nevelés érdekében szükségességét látta megfelelőbb, illetve új in- ternátusok létrehozásának, elsősorban a Teológiai Akadémia és a Gimnázium részére. A Tanítóképző ebben a tekintetben jobb helyzetben volt. A másik törekvés abból adódott, hogy a magyar közoktatás- ügyi kormányzat Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterrel az élén közoktatási reformba kezdett. Ennek az új kultúrpolitikának egyik jellemzőjét maga a miniszter így fogalmazta meg: "...az éri kultúrpolitikám keresi a kapcsolatot a külfölddel...", amelyen belül a miniszter szerint, "... a hazai protestánsoknak az északi protestáns népekkel, az angolszász világgal kell keresnie az összeköttetést. Itt, (t.i. Sárospatakon) hivatott az amerikai, angol college rendszer meghonosítása, hogy ebben a nagyszerű intézményben oly iskolafajtát tudjon 11 Uo. 1940/41. 129. 206
