A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

II. rész - RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE - Közbenjárások - tiltakozások

be, itt meglepetésekre még el lehetünk készülve, de bizonnyal nem a restauráció irányában.”34

Egyik 1946. februárjában kelt magánlevelében pedig azt fejtegette, hogy „A magyar középosztály szerintem a leggyökeresebb átne- velésre szorul, mert ha rajta állana, most pontosan ugyanazokat az őrült baklövéseket követné el a bel- és külpolitikában, amiket elkövetett 1920-ban és azután. Ennek az átnevelésnek az angolszász demokrácia szellemében kell történnie, de - miután nagyon el vagyunk késve — igen radikálisnak is kell lennie. Hogy eközben a keleti orientációnak is óriási jelentősége van és lesz: ezt csak az vonhatja kétségbe, aki pl. Bethlen Gábort és a Rákócziakat nem tartja elég jó magyaroknak, mert annak ellenére, hogy minden idegszáluk a nyugathoz kötötte őket, a magyarság igazi sorskérdéseit Keleten látták felfejlődni és ehhez alkalmazták külpolitikájukat.”35

KÖZBENJÁRÁSOK - TILTAKOZÁSOK

Nincs hitele a társadalomfejlődést célzó mégoly magasztos elvek hangoztatásának, ha azok a gyakorlatban nem érvényesülnek. Ennek tudatában töltötte be hivatását a püspök. Nagy és kishorderejű, távoli és közellevő problémákkal kapcsolatban egyaránt eszerint teljesítette felismert kötelességeit akkor is, ha tudta: fáradozásai meddők maradnak.

Felemelte szavát az elhurcolt polgári lakosság érdekében,36 egyházkerületében közgyűlési határozatot készített elő, majd terjesztett fel a kormányhoz, mert „megdöbbenéssel és fájdalommal értesül az idegen impériumok alá került magyarsággal szemben... részben a helyi hatóságok, részben a központi hatalom részéről elkövetett jogfosztásokról, a vallásfelekezeti iskolázás, a magyar tannyelv használatának megszűnéséről... magyar állampolgárok kiutasításáról, általában a legsarkalatosabb emberi jogok bizonytalanná tételéről s mindezekkel kapcsolatban a tiszta demokrácia alapelvének megkerüléséről.”37 S amikor meghallotta, „hogy a közköltségen eltemetett, tehát ún. ‘ingyenes’ temetésben részesülő halottaknak nem jut koporsó, hanem azokat egyszerűen papirosba csomagolják tökéletlenül, még tagjaik is kilátszanak, ... a halálban való egyenlőség” jegyének megfelelő megoldást várt el a polgármestertől.38

A nők védelméért könyörögve fordult a városparancsnokhoz,39 a teherbeejtett áldozatok gondozása tekintetében pedig teológusok, orvosok és jogászok bevonásával készült bizalmas utasítást küldött a lelkészeknek.40 (Megengedhetőnek tartotta az abortuszt.)

34 Debreceni Protestáns Lap 1946. 16-17.

35 TtREL I. 1. e. 90.d. 88/1946.

38 U.o. 56., 64., 143/1945. Ein.

37 Az 1945. augusztus 28-29-én tartott egyházkerületi közgyűlés 169. jegyzőkönyvi pontja.

38 Levelének kelte 1945. március 6. TtREL I. 1. c. 466.d.392/1945

39 TtREL I. 1. c. 464. d. /4268/1944/

40 Szövege kiadva: Református Tiszántúl 1993. 2. sz. 4-5.

151