A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
II. rész - Barcza József: AZ 1944/45-ÖS ESEMÉNYEK ÉS RÉVÉSZ IMRE JELENTŐSÉGE - RÉVÉSZ IMRE: A HÁBORÚ ÉS AZ 1944-45-ÖS POLITIKAI FORDULAT HATÁSA AZ EGYHÁZAKRA
AZ 1944/45-ÖS ESEMÉNYEK ÉS RÉVÉSZ IMRE JELENTŐSÉGE írta: Barcza József Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány székhelyéül a Moszkvai Magyar Bizottság egyik tagja Debrecent, egy másik pedig Szegedet ajánlotta. A vitának gyakorlatilag Molotov külügyi népbiztos vetett véget, mondván: „Ha jól emlékszem, Kossuth Lajos ezernyolc- száznegyvenkilencben Debrecenben tette meg a függetlenségi nyilatkozatot és itt detronizálta a Habsburg-dinasztiát. Anélkül, hogy a magam részéről befolyásolni kívánnám az urakat, úgy gondolom, hogy ebből a szempontból Debrecen sokkal alkalmasabb lesz... mint Szeged.”1 Debrecenben pedig értelemszerűen a Református Kollégium oratóriuma vált a központi helyiséggé, amit Révész Imre püspök személyes felügyelete mellett tettek az 1944. december 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés számára alkalmassá. Ennyiben tekinthetjük ó't — hivatalánál fogva - házigazdának. Egyébként Debrecen város pártonkívüli küldötteként maga is a nemzetgyűlés tagja volt. Kortársi méltatás szerint „Felülemelkedve pártszempontokon dolgozott a nemzet javán és az elért eredményekért nagyon sok tekintetben kijár részére a nemzet hálája és a nemzet köszöneté.”2 Ezért és ilyen összefüggésben emlékezünk rá, a kiváló történészre, a Tiszán túli Református Egyházkerület püspökére.3 RÉVÉSZ IMRE: A HÁBORÚ ÉS AZ 1944-45-ÖS POLITIKAI FORDULAT HATÁSA AZ EGYHÁZAKRA Révész Imre nem zárolt kéziratos hagyatékában a fenti címmel található az alábbi, eddig még közzé nem tett rövid áttekintés, amit 1947 februárjában vetett papírra.4 „1./ Az egyházi és világi nagybirtok összetöretésével együtt megingott a polgári középosztály anyagi biztonsága, társadalmi tekintélye és politikai súlya is, különösen a középosztály ama rétegéé, 1 A debreceni feltámadás. Szerk. Paál Jób, Radó Antal. Debrecen, 1947. 149. 2 Uo. 8. 3 E tanulmány rövidített változata megjelent in: Történeti Tanulmányok II. Szerk. L. Nagy Zsuzsa, Veress Géza. Debrecen, 1993. • 125-134. - Révész Imre /1889-1967/ születésének 100 éves fordulója alkalmából életművéről in: Theologiai Szemle 1989. 193-197. A kapcsolódó tudományos ülésszak anyaga /Kocsis Elemér: Révész Imre, az egyházkormányzó, Czeglédy Sándor: Révész Imre, az igehirdetó', Barcza József: Révész Imre, az egyháztörténész/ in: Confessio 1989. 3. sz. 11-31. 4 Jelzete a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában la továbbiakban: TtREK/ R. 2633. 143
