A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)

Barcza József: ELŐSZÓ

Többségük tudományos szempontból jogos elmarasztaló kritikát válthat ki, Megkezdődtek ugyan olyan forráskutatások, amelyek irodalmi lecsapódá­sai az egyháznak a nemzet életében kifejtett munkáját, az államhoz való viszonyát, belső életének és teológiai irányainak tárgyilagos bemutatását indították el, azonban korántsem fejeződtek be. Felelősen ma még nem szabad egy részleteiben is megbízható monográfia elkészítésére vállalkoz­ni. A hallgatók viszont érthetően igénylik a kézbe vehető tankönyvet. A Tanszéknek ez a negyedik kiadványa az utolsó tananyagrész ge­rincét tartalmazza. Zömében korábban megjelent, de nagy számban hoz­záférhetetlen tanulmányokat foglal magában, helyenként csekély formális változtatásokkal. Három részből ált. Az első részben a Bolyki János és Ladányi Sándor által írt kedvelt tanulmány a Lendvaí L. Ferenc szerkesztette „A magyar protestantizmus története 1918-1948" címmel Budapesten 1987-ben megjelent gyűjtemé­nyes kötetben jelent meg, Bolyki János a teológiai irányzatokat, valamint a református egyház lelki és kulturális életét dolgozta fel a jelzett időha­tárok között. Ladányi Sándor tovább folytatott kutatási eredményeinek rövidített változata a Valóság 1994. évi 4. számában olvasható, de az akkorra összeállt teljes anyag itt kerül először közlésre. A második részben Bölcskei Qusztáv egyik korábbi írásának a be­fejező fejezete található. A magyar reformátusok II. világtalálkozójára készített „Tebenned bíztunk eleitől fogva...''. A magyar reformátusság körképe c. kiadvány (Szerk. Barcza József és Bütösí János. Debrecen, 1991.) számára, a szerkesztői szempontok messzemenő figyelembe véte­lével készült. Itt változatlan formában - tehát pl. jegyzetek nélkül - jelenik meg újra, Második tanulmánya viszont először lát napvilágot. „Arthur Rich szociáletíkai gondolkodásának struktúrája" c., 1995-ben benyújtott doktori értekezése záró fejezetének címe: „Rich szociáletíkai kritériológíai felismerései". A szerző kiadói kérésre járult hozzá, hogy ez a fejezet tan­anyagként célszerű alaki módosításaival ebben a kötetben helyet kapjon. Benne felveszi, szélesíti és tovább húzza „Az egyházkép változása" és „Teológiai irányzatok, teológiai munka" címszavak alatt bemutatott irány­vonalakat. Itt sem részletekkel foglalkozik, hanem a témára felülről való rálátással domborítja ki a jellegzetes vonásokat és összefüggéseket. - A 2. rész másik két tanulmánya pedig mélyfúrásszerűen vizsgálja az 1944/45- ös és az 1956 körüli eseményeket. A harmadik rész kifejezetten profilírozott. Szentímreí Mihály jel­lemzi a Sárospataki Református Kollégium szellemiségét az első világhá­ború után, rámutat a neves teológiai tanárok jelentőségére. Vizsgálja a Teológiai Akadémia és a Református Qimnázium megszüntetésének kö­rülményeit is, valamint bemutatja a Tudományos Qyűjteményeket. Dienes Dénes pedig külön figyelmet fordít a Tíszáninneni Református Egyházkerületnek a Tiszántúliba és a Dunamellékibe való kényszerű be­olvadására, majd önálló életének újrakezdésére. Minden tanulmány önmagában véve kerek egész. A szerkesztés nem is változtatta meg koncepcióikat. Közöttük természetesen helyenként 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom