A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - A KÖZVETETT FELSZÁMOLÁSI KÍSÉRLETEK, TÖREKVÉSEK
25 %-os csökkentés mellett, folyósítja az államsegélyt - ami lényegében az egyház 20 év alatti megszüntetésének alapprogramja, amelyet egyéb "kiegészítő" intézkedések is segítettek. Ez lett az 1948. október 7-én megkötött "egyezmény" bázisa is, amelyet aztán 1990. március 19-én bontott fel az állam és az egyház. Ravasz László és Lázár Andor lemondásával megüresedett püspöki és főgondnoki tiszt betöltésére egyaránt többen jöhettek számításba. A püspöki székben Ravasz legszívesebben Muraközy Gyula Budapest Kálvin téri lelkészt, munkatársát látta volna utódaként. Még Szabó Imre budapesti, Benkő István pestkörnyéki esperes és Bereczky Albert Budapest - Pozsonyi úti lelkész jöhettek szóba. Bereczky Makkai Sándort ajánlotta, Barth Károly április 4-i, Ravasz Lászlónál tett látogatásakor - mivel Bereczky még vonakodott a püspökségtől -, Péter Jánost ajánlotta Ravasz utódául. Péter János személye más vonatkozásban is felvetődött, de Rákosi egyelőre türelemre intett17. Április 11-én Péter János tájékoztatta Ravaszt, hogy Rákosi "Muraközyt, Szabó Imrét, Makkait nem akceptálja. Csak Bereczkyvel szándékozik az egyház és az állam viszonyának rendezéséről tárgyalni"18 Rákosi április 14-én kérte is Ravaszt, hogy választassa meg Bereczkyt, mert "az egyedül tóle függ". Ravasz erre kijelentette, hogy "Ez téves megállapítás, [...] A kérését nem tudom teljesíteni. Ha a többi jelöltek visszalépnek, én ajánlhatom Bereczkyt, mert hívő lélek, kiváló igehirdető és melegszívű pásztor. Politikai tévedései voltak, emberi gyarlóságait látom, de egész egyénisége tiszteletre és szeretet- re méltó [...] Egy békés püspökválasztást egyházam érdekében valónak tartok, s ha állásfoglalásom ezt elősegíti, szívesen megteszem [...], nem azért, mert a hatalom birtokosai kívánják, hanem azért, mert a lelkiismeretem parancsolja". Ezt a képet másik oldalról világítják meg Kiss Roland volt belügyi, majd honvédelmi államtitkár, későbbi dunamelléki főgondnok 1956. október31-érői keltezett, "lemondó levelé"-ben foglaltak. "1948 nyár elején Pozsonyban tárgyaltam határügyekben - írja Kiss Roland -, mikor Rákosi telefonon hazarendelt és közölte velem, hogy Bereczky Albert lesz a dunamelléki püspök, én pedig a főgondnok. Utasított Bereczky támogatására avval, hogy Bereczky ellenjelöltjeivel beszéljek, ne vállaljanak jelöltséget. Meg17 L. pl. Kiss Roland 1956. október 31-éról keltezett lemondólevelében egyebek között ez áll: "...Mikor 1948 nyár elején közölte velem, hogy Bereczky lesz a püspök ugyanakkor azt is közölte, hogy Péter János is járt nála püspökségért, de ő már ígéretet tett Tildynek Bereczky támogatására. Egyébként Pétert »jól használható fiatal strébernek« tartja, aki később majd kaphat püspökséget." - Egyébként nem valószínű, hogy Rákosit ebben Tildynek adott szava kötötte volna, hiszen Tildy Rákosi szemében akkor már bukott politikus volt, akit hamarosan elég drasztikusan félre is állított. A volt "kisgazdapárti politikusok" közül nem sokan kerültek ki megerősödve a párt elleni hajszák után; Bereczky, Péter János - az egyházi személyek között - ezek közé tartozott. 18 A Tényfeltáró Bizottság jelentése /Törvénytelen Szocializmus. Bp. 1991. 467 is megállapította: "Ravasz László utóda Rákosi jelöltje, Bereczky Albert lett, míg Révészt Péter János Követte". Rákosi jelöltjének mivolta felól nem hagy kétséget a Politikatudományi Intézet Archívumában, ill. a Magyar Országos Levéltár MDP- MSzMP Iratok Osztályán őrzött gazdag dokumentumanyag sem. 114
