A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990 - Tanulmányok (Sárospatak, 1999)
I. rész - Ladányi Sándor: VÁZLATOS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZELEBBI MÚLTJÁNAK ALAKULÁSÁRÓL - A REFORMÁTUSOK ÉS A HÁBORÚ UTÁNI HELYZET - A „felszabadulás"
A református egyház missziói munkájának újjászervezésének kérdése, gondolata többeket foglalkoztatott. Békefi Benő4 nyíregyházi lelkész, a középszabolcsi egyházmegye tanácsbírája az egyházmegye 1945 őszi közgyűlésén az esperesi jelentéshez "Egyházunk legsürgő- sebb reformációs teendői" címen határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a közgyűlés el is fogadott, a Tiszántúli Egyházkerület elé terjeszteni és valamennyi egyházmegyének megküldeni rendelt. (Csak későid) derült ki, hogy sem a felteijesztés, sem a szétküldés nem történt meg, szélesebb körben az 1946. augusztus 14-17. között tartott nyíregyházi Országos Református Szabad Tanács meghívójában történt közzététel által vált.) Ez az elaborátum aztán - amint majd látni fogjuk - alapjául szolgált a református egyház új viszonyok közötti útkeresésének, a már említett Szabad Tanács munkájának, és azon keresztül az 1948-1949 utáni református egyházi felső vezetésnek is. A középszabolcsiak ezzel a kész programmal mentek a Magyar- országi Református Egyház Egyetemes Konventjének Missziói Bizottsága által 1945. október 9-11-én a Budapest-Kálvin téri egyházközségben tartott lelkészkonferenciára. Ott meghallgatták, s mivel elégedetlenek voltak vele, éles kritika alá vették a négy egyházkerület elő- járóinak tájékoztatását az adott helyzetről, valamint Muraközy Gyulának a Bizottság elnökének elgondolását, programjavaslatát. Békefi Benő jórészt fiatal lelkészekből álló bibliaköre és hozzájuk csatlakozó más, jobbára szintén fiatal lelkészek Bereczky Alberthez és Victor Jánoshoz fordultak, akik az elégedetlenséggel részben egyetértettek. A harmadik napon a konferencia programja már fel is bomlott, és a fiatal lelkészek megállapodtak, hogy még abban a hónapban összeülnek az aktuális egyházi és teológiai kérdések megbeszélésére. Az eszmecsere november 27-29-én került sor a Budapest Pasaréti egyház- községben és alapjául Békefi Benő elaborátuma szolgált. E megbeszélésről "Az egyház reformálásának kérdései" címen összeállítás, feljegyzés készült Békefi Benő tollából, amelyet Bereczky Albert, Draskóczy László és Victor János nézett át (és szintén a Szabad Tanács Meghívójában tették közzé). Ez a munka - természetszerűleg - a már említett középszabolcsi eló'teijesztést követi. A pasaréti megbeszélés után az ott jelen voltak társaságában a bomlás bizonyos jelei mutatkoztak: a Bethánia Szövetség is, a "Református Elet" köre is erőteljesen, de önállóan kezdett tevékenykedni. A "Magyar Református Ébredés" szerkesztősége (Bereczky Al4 Békefi Benőt /1909-1964/ 1945. június 3-án iktatták be nyíregyházi lelkipásztori tisztébe. Az 1945. novemberében újra induló "Magyar Református Ébredés" című lapot Bereczky Alberttel együtt szerkeszti, a Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társaság elnöke. 1945 nyarán - amikor a tiszántúli egyházkerület általános tisztújítás keretében Révész Imre a püspöki tisztét is bevonta, bizonyos pártkombinációk elgondolásával kapcsolatban amely a régi garnitúra lecserélését tartotta céljának, Békefi neve is szóba került a lehetséges új püspökök között, a "jövő embe- ré"-t látva benne. Élete, egyházkormányzati, egyházpolitikai és teológiai tevékenysége /1952-től a közép-szabolcsi, majd nyírségi egyházmegye esperese, 1953-től teológiai tanár Debrecenben, 1959-től Budapesten, 1962-től a dunántúli egyházkerület püspöke/ tárgyilagos feldolgozása, elemzése még nem történt meg. 103
