Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG A XVII. SZÁZADI EGYHÁZLÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK TÜKRÉBEN

egyébként a fejedelemasszony mélységes hívó alázatát is elénk tárja. A korabeli viszonyok között, ha él hatalmával, Veréczi Ferne pataki napjai meg lettek volna számlálva.

Bizonyára a pataki feszült viszonyok is eredményezték, hogy az itteni két puritánus lelkészt az egyházmegyei zsinat hamarosan felfüggesztette állásából. Csak másfél év múlva, Lorántffy Zsuzsanna hathatós közbenjárására vétettek vissza az egyházmegye kebelébe.1

Ezen kemény vitáknak, küzdelmeknek - a közben nyert sebek ellenére - termett egy igen szép gyümölcse is. Ez a Sárospatakon 1658- ban kiadott, jeles tiszáninneni lelkipásztorok által szerkesztett úrvacsorái liturgia. Az előkészületekről az 1656. június 14-én Sárospatakon tartott zempléni közzsinat jegyzőkönyve tudósít.1 2 Ekkor olvasták fel az úrvacsora kiszolgáltatásának bizonyos formuláját. Ez azonban még csiszolásra szoruló tervezet volt, mert a szeptemberben tartott gálszécsi zsinat újra napirendre tűzte a kérdést, konkrét javaslatokkal. Erre a zsinatra Lorántffy Zsuzsanna követet küldött Zákány András személyében, aki előterjesztett egy névsort, a liturgia végső formába öntésére javasolva Medgyesi Pál, Tolnai János, Veréczi Ferenc és Porcsalmi János "lelkészeket.3 Hárman Patakon működtek, Porcsalmi pedig erdőbényei prédikátor volt. Szembetűnő, hogy a fejedelemasszony konszenzusos megoldásra törekedett, hiszen Veréczi bizonyosan nem volt puritánus, a másik három azonban a megújulási törekvések jeles képviselője. Az idős, kegyes patróna nyílván azt szerette volna, ha nem csak megszületik az új rendtartás, hanem azt is, hogy átmenjen a használatba. A háromnegyed részben puritánus bizottsági tagok kiválasztása ugyanakkor azt is mutatja, hogy az istentiszteleti rendtartás szerkesztésében a puritánus elvek érvényesüléséhez nem férhetett kétség. Az új rendtartás 1657. január 17-re elkészült, ekkor fölolvasták és újra megvitatták ugyancsak itt Patakon a közzsinat alkalmával. S majd ugyanitt 1658. április 10-én végleg megerősítette a zempléni zsinat, s még ez évben Sárospatakon ki is nyomtatták. Az új ágendát a többi tiszáninneni egyházmegye is elfogadta.

Az új rendtartás címe ez: „Liturgia Sacrae Coenae: Az az: Úr Vacsorájának Kiosztásában való Rend és Cselekedet". Az előszó

1 SRKLt. Kgg.1.3.133.

2SpF 1857.361.

3 Porcsalmi életrajzi adatait Zoványi Lexikona nem tartalmazza. Megtalálható viszont: Herepei János: Adattár a XVII. századi szellemi mozgalmak történetéhez I. Bp.-Szeged 1965. 480-483.

106