Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

FELSŐVADÁSZ REFORMÁTUS EGYHÁZA

A korábbiakhoz képest lényeges eltérést nem tapasztalunk. Azonban a Rákóczi család fejedelmi ágának katolizálása itt is éreztette hatását. A lelkész jövedelmében a patrónusi támogatást Ferenc, a család köznemesi ágának tagja, a község részbirtokosa, továbbra is folyósította. Azonban Báthory Zsófia özvegy fejedelemné 1661. augusztus 15-én katalizált s vele együtt fia, I. Rákóczi Ferenc is, aki rokonával megosztozott Felsővadászon. Katolizálásának következményeként, éppen az egyházlátogatás ideje körül, a vadászi prédikátortól megvonta támogatását.

Az 1668. évi jegyzőkönyv is feltünteti a tanító javadalmát, jelezve az iskola létezését a községben: „Akinek szőlője vagyon fizet öt itze bort, ha penig bora nem terem, fizeti meg az árát, melyet mostan a prédikátornak adnak. Halotti temetéstől 12 pénz". A tanító tehát továbbra sem csak az iskolában forgolódik, hanem a temetéseken az éneklés vezetése is feladata. Jövedelme a lelkészéhez képest felettébb csekély. A tanítóságot átmeneti foglalkozásnak tekintették, s legnagyobb részt a külföldi tanulmányútra, illetve a lelkészi pályára készülő, itthoni tanulmányaikat befejező diákok tiszte volt. Általában nem forgolódtak benne három évnél tovább.

Ez a jegyzőkönyv is felsorolja az úrasztali edényeket, egy „selymes kendő" gyarapodást mutatva a korábbiakhoz képest. S megtudjuk még azt is, hogy a községi pásztor és a lelkipásztor munkamegosztásban volt: „A pásztor tartozik fizetés nélkül a prédikátor marháját őrzeni, ő is nem fizet".

A század végén az ország hadszíntérré vált - török háború, kuruc mozgalmak -, s ezt Felsővadász is megszenvedte. A romlást a templom állapota jól mutatta 1696-ban, amikor ezt jegyezték fel: „A kálvinisták templomának csak a falai vannak".1 Az 1711. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben hiába keressük községünket. Az élet romokban hevert itt: 1715-ben csupán egy jobbágy és négy zsellér háztartást írtak össze.1 2 Lassan azonban benépesült a község, mégpedig református lakókkal. A református eklézsiák országos összeírása során, 1728-ban Felsővadász élő anyaegyház, filiája Szakácsi, a lelkész Marosi János.3 A templomot újjáépítették és minden további nélkül használták tovább a reformátusok.

1 Kováts J. István: Magyar református templomok. Bp. 1942.128.

2 Abaúj-Torna vármegye. Szerk. Molnár Endre. Bp. 1935.156.

3 Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos ösz- szeírása 1725-1728. In: Egyháztörténet 1958.1. füzet. 52.

90