Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A Tiszáninneni Egyházkerület 1735-1745

gyelmedet, vegye szívére ezen mi nagy nyomorúságunkat, de mindenek felett az Isten dicsőségét, és minden maga munkáját s költségét ne bánnya ezen szent igyekezettől s munkától; mind másokat hathatós rátióval illendő zélusra s ezen szükséges, s megmaradhatá- sunkra tzélozó feltett szándéknak előmozdításában (...) mind serény és buzgó munkálkodásra, s mind szíves adakozásra disponálni mél- tóztassék".1

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megkíséreljük felmérni időszakunk tíz esztendejében az egyházvédelemre fordított anyagi erő mértékét. Tiszáninnen évente 200 forint fizetést biztosított az ágens részére. Ezen felül kellett előteremteni azt az összeget, amibe az általa képviselt ügy került.* 2 Igen gyakran anyagi áldozatok árán tudták elérni a kitűzött célt, nem riadva vissza attól sem, hogy a korrupt udvari emberek jellemhibáit kihasználják. Egy kimutatás 2 1/4 esztendő alatt 1.125 forintról ad számot, sajnos nem tudható meg, hogy ezen időszak minden ügyének kiadásait fedezte-e ez az összeg, vagy csak némelyikét.3 Ugyanakkor öt esztendő ágensi költségei 1737-1742 között 2.613 forintra rúgtak.4 Ezeken kívül még számolni kell a küldöttségek kiadásaival is, ami alkalmakként 500-600 forint körüli lehetett.5 Ezek alapján tíz esztendő költségei megközelíthették a 10 ezer forintot.

A kérdés persze az, hogy sok-e ez, vagy kevés? Lássunk összehasonlításul néhány adatot! A luxuscikknek számító aszú bor átalagja (kb. 75 liter) a Hegyalján 300, egy hordó (kb. 150 liter) „közönséges" bor 5 forintba került a század első évtizedeiben.6 Vay Abrahám Sárospatakon egy házrészért 18 forintot fizetett, s ugyanitt egy telket a Kollégium szomszédságában 4 forintra értékelt a városi elöljáróság.7 Egy juh ára nem tett ki 1 forintot, egy hektoliter búzát 3 forint körüli összegért lehetett vásárolni.8 S az is nyújthat bizonyos megközelítési szempontot, hogy a temetési és esketési stólát - amint fentebb láttuk > SRKLt. A.VU.1780.

2 Uo. A.III.2313.

3 Uo. A.VI.1290.

4 Uo. A.VII.1749.

5 Uo. A.VII.1716., 1725.

6 Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez. Szerk. Dongó Gyárfás Géza. 1910. 361- 362. 1927.104.

7 SRKLt. A.VII. 1752. A.VI. 1380.

8 Magyarország története 1686-1790. Szerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. 955.

75