Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

AZ ELSŐ PÜSPÖKVÁLASZTÁS A TISZÁNINNENI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETBEN - A bodrogkeresztúri könvent és a püspökválasztás - Téveszme születik

ban az az intézkedés, hogy a tiszáninneni egyházkerület is válasszon már püspököt. A világiak nagy tekintélyét mutatja, hogy bárha ez alkalommal csupán egy mellékmondatban rendelkeztek ebben az irányban, mindazáltal a következő év folyamán valósággal be is töltötték az addig következetesen és állhatatosan perhorreszkált püspöki állást." Révész úgy érvelt, hogy a II. Carolina Resolutio kényszerítő erejének engedtek a tiszáninneniek, s idézte a püspök beiktatását elmondó feljegyzést: „ virtute mandati excelsi consilii..." cselekedtek az atyák. „Mert ha nem választanak, - hangsúlyozta Révész Kálmán - kénytelenek önállóságukat feladni és magukat más superintendens alá adni". Zoványi Jenő ezt az érvet - mondhatni merész riposzttal - vitapartnere ellen fordította mondván, hogy a királyi rendelet kényszerítő erejére való hivatkozás nem egyéb, mint papi képmutatás: „...a látszat megőrzése végett szívesebben tüntették fel akként a dolgot, hogy csak némi elhihetőséget kölcsönözhetett is állításának, hogy nem a világiak befolyásának engedelmeskedtek, hanem királyi intézkedés alapján cselekedtek".

Zoványi alapállása helyes volt, amikor a kormányzati megosztottság adminisztrációs nehézségeire utalt. Következtetése viszont hibás, s bizonyos prekoncepciótól támogatott. A világiak egyházkormányzati szerepét ugyanis élesen túlhangsúlyozta, s tétele igazolására vélt döntő bizonyítékot találni a keresztúri végzésben. Innen volt, hogy - bár Zoványi forrásfeltáró és forráskritikai munkássága mindmáig egyedülálló - véleményét egy hosszadalmas körmondatba szúrt mellékes és félreérthető megjegyzésre alapozta. Bodrogkeresztúrban valóban határoztak egyház-igazgatási ügyekben, elsősorban a fő- és segédgondnokok kinevezésével. Őket név szerint felsorolja a jegyzőkönyv. Majd megjegyzi, hogy a „világi rendből" megnevezettek mellett kik illetékesek az egyház igazgatásában: „Az egyházi rendből pedig: mindenik egyházkerület superintendensei, és valameddig a tiszáninneni egyházkerületben lévő egyesült egyházmegyék egyház- kerületbe olvadnának be, mindenik egyházmegyének seniorai..." az illetékesek.7

Itt tehát nem utasításról van szó, csupán annak kifejezéséről, hogy a tiszáninneni kerületnek még nincs egységes szervezete. Volt ugyan már választott püspöke 1733. január 6-a óta, ő azonban még nem lehetett a kerületi adminisztráció feje, mert nem volt beiktatva. A jelenlévők a hernádnémetí esemény eredményét ismerték, de meg 1

1 SpF 1863. 750.

40