Dienes Dénes: Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből (Sárospatak, 1998)

PATAK ÉS ERDÉLY

átgondolta a dolgot, megváltoztatta álláspontját: „Mégis csak Kolozsvárra mégy, fiam. Az a fiatalember olyan nagy tehetség, hogy rengeteget fogsz tanulni tőle". Azért Patakon ezt is észrevették...

Ravaszt a következő évben ifj. Bartók György követte Kolozsvárról. Majd az újabb „erdélyi" 1913-ban éppen ifj. Révész Imre lett, mint kolozsvári tanár a magántanári vizsgázók sorában.

Azt sem hagyhatjuk említetlenül, hogy a két háború között több erdélyi gimnáziumi tanár is meggyökerezett Patakon. Orbán István ma is él, már túl a 90-en. Volt diákjai ma is emlegetik szülőföldje iránt táplált égő szeretetét. Nem is lehetett kizökkenteni tanári szigorából csak azzal, hogy beszéljen a Székelyföldről. Marosvásárhely földrajzának megírásával szülővárosa előtt tisztelgett.1

Patak és Erdély... Tényekről beszéltünk, közben egymás vonzásának titkát is kutattuk. Bizonyára leginkább az derült ki, hogy ez a titok igazából megfejthetetlen. De ez így van jól, mert addig hat igazán. Addig van ereje, míg keressük az értelmét, s közben tapasztaljuk valóságát - hiszen azért is kutatjuk. Ezért záró gondolataink most nem is annyira a titok leleplezését ígérik, hanem hatásának eredőit igyekszenek kitapintani.

Erdélyi és pataki szellem egy dologban mindenképpen azonos: mindkettő kohéziós erőt hordoz magában. S ez nem csak külön- külön, a maga sajátos területén hatott, hanem egymásra is talált képviselőiben, s azonosságaik kölcsönösen erősítették egymást. Mátyás Ernő alapvető meghatározónak nevezte a „foglyul ejtő erdélyi tájat", melyről Aprily így énekelt:

Patakjaid bennem el nem apadnak, mélységeid mélységeimben kinccsel felfakadnak.

Vad méheid a rétemen toroznak, havasaid nárciszaim csokrában illatoznak.

Ösvényeid a két talpamban élnek, harangjaid hajnal körül a tornyomban zenélnek.

Fellegeid az én tetőmre szállnak, viharaid az én barlangjaimban orgonáinak.

S amikor Újszászy Kálmán a pataki diákról gondolkodott, a következő megállapításra jutott: „...a pataki diák lelki arcának kialakítása nagy mértékben összefügg azzal a tájjal, amelynek kontúrjai között

1 SRKNk. Kézirattár, An. 8440.

134