Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

II. rész - VIII. A zsoltárok

fel, hogy a hívő lélek előtt megszólaljon Szentlelke által, azt a Szentírást, amely az eredeti héber, vagy görög szövegű Ó- és Újtestamentumnak pontos, lelkiismeretes, a fordítás idején a tudomány összes eredményeit felhasználó legtökéletesebb fordítása, amelyhez az sem hozzá nem tett, sem el nem vett. Isten ahhoz a szöveghez párosítja a Szemléikét, amely az eredeti melynek leghűségesebb - minden bizonnyal gyarló emberi munka ugyan - de amely mégis egy bizonyos időben, mint a legtökéletesebb áll előttünk. Az isten parancsa is ez: „Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegvetek abból ...” (öMózes 4,2 vaay Jel. 22,18- 19).

Azért nem tartjuk az énekeskönyv zsoltárait, még közelebbről a Szenczi első zsoltárfordítását sem az írott Igének, a Szentírással egyenértékűnek és azonosnak, mert Szenczi a Biblia zsoltáraihoz hozzátesz, vagy abból elvesz, átdolgoz úgy, hogy néhol az övé csak parafrázisa az eredetinek. De nem is az volt az ő szándéka, hogy Károlyi fordítása mellett egy újabb fordítással ajándékozza meg egyházát, egy verses fordítással, nem is az eredetiből bár azt figyelembe véve - francia verset fordít, hanem az, hogy egy meglevő dallam figy elembe vételével a zsoltárokat énekké dolgozza át.

Maga Kálvin sem tartotta a zsoltárokat, mint énekeket Isten Igéjének. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy „Kálvin annyira óvatos volt az Isten Igéje védelmében, hogy a zsoltárok költői szövege mellé odany omtatta a Biblia szövegét is a maga nagyszerű fordításában.”214

4. A zsoltár, mint ének: prédikált Ige. Az énekeskönyv 150 zsoltára sorozatos doxologia, imádság és Isten tettének magasztalása és hirdetője. Mint ilyen lehet „ubi et quando visum et Deo” ige, prédikált Ige.

A zsoltárokat énekké való átdolgozása nem fordítói munka elsősorban, hanem költői feladat. Az átdolgozásnak nem az a célja, hogy a Biblia zsoltárainak verses fordítását adja, versröl-versre, s benne gondolatról- gondolatra az eredeti szöveg gondolatmenetét hűségesen végigkísérve, hanem az, hogy a Biblia szövegének értelmét megragadja, megértse, azt költői formában, művészi módon fejezze ki úgy, hogy tevékenysége ne szakadjon el az alapszövegtől, hanem a zsoltár értelme, mondanivalója irányítsa, fékezze, uralja, vagy megzabolázza és lekösse az embernek könnyen az igétől elszakadni kész gondolatait. Szenczi legnagyobb érdemét éppen abban látjuk, hogy úgy' tudott költői, művészi munkát végezni, hogy' a Szentírás Zsoltárainak mondanivalója költői formában jelent meg, néha elszakadva a zsoltár szavaitól, egyiket minden gondolatával visszaadva, a másikat megrövidítve, vagy elhagyva abból, de bárhogy is ír, egy' pillanatra nem érezzük, hogy elszakadt a zsoltár-ahogy ő mondja: „fúndamentumbeli igaz értelmétől”, melynek visszaadására a „legkínosabb” gondot fordította.215

214 Dr. Módis László: A gyülekezeti éneklés bibliai alapjai. Zsoltáros könyvünk az Ige mérlegén c. k.-ben. 20.

2,5 Szenczi Molnár Albert. Áprilv Lajos és Árokháty Béla tanulmányával. A reformáció és ellenreformáció korának evangéliumi keresztyén egyházi írói. Szerk. és kiadja: 'Dr. Incze Gábor. Bp. 1939. 40.

86