Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - VII. Az egyházi ének az istentiszteletben
Isten az emberrel Igéjében, illetve annak hirdetésében találkozik. A találkozásban Isten és az ember között párbeszéd alakul ki. Isten ugyanis a prédikációban hangzó megszólítására feleltet vár. Ö nem a mi zsarnokunk, hanem a mi Atyánk. Az egész istentiszteleten végighúzódik ez a kettősség: a megszólítás, a hozzánk intézett üzenet és a reá adott felelet kettőssége.'90 2. A kérdés ez: az istentisztelet melyik oldalára tartozik az ének? Az ige, így a megszólítás, az isteni beszéd oldalára, vagy a felelet oldalára. A kérdésre adott felelet igen fontos, mert itt derül ki az egyházi ének fontossága; értékes, vágj- kevésbé értékes volta. Mielőtt e kérdésre felelnénk, röviden megvizsgáljuk miben látták némelyek az ének istentiszteleti jelentőségét. Az ének keret189 190 191 192 193 vagy forma}92 Az ének az istentisztelet bekeretezéséül szolgál a kép analógiájára, hol a keret lezárja a festményt, kidomborítja a tartalmat, s így egy zárt egység benyomását kelti. Ezáltal a lényeg köny- nyebben felfoghatóvá válik. Az egyházi ének, mint forma hordozza ..az egyház dicsérő és hálaadó és könyörgő hangját" Isten felé.199 A legkézenfekvőbb lehetőség a gyülekezet istentiszteletében: ez énekkel kiemelni, bekeretezni a prédikációt, s vele egy lezárt egységgé formálni a liturgiát. Az egyházi ének az istentisztelet díszítéséül szolgál. Az ének disz. Az ének olyan az ember életében - mondják - mint ruhán az ékszer. Külsöle- ges és egyáttal lényegtelen, s mint ilyen sokak számára értelmetlen is.194 Az ének a liturgiában csak, mint díszítő elem érvényesülhet, s annak szebbé, kellemesebbé tételét szolgálja. Ez esetben az ének mással is pótolható, helyettesítheti azt a szólóének, énekkar, zenekar, vagy' akár vallásos zenemű is. Osiander Lukács 1586-ban megjelent énekeskönyvéből idézi Kapi Béla: „Az énekkar éneke az istentisztelet díszítése legyen!195 Az ének a közös beszéd lehetséges formája.196 Sok embernek egyszerre nehéz beszélni, ezt a nehézséget az ének küszöböli ki a maga dallamával. „Arra kérdésre, hogy a gyülekezetnek milyen eszköz áll rendelkezésére, hogy közösen fejezhesse ki szavait, az emberek leggyakrabban azt szokták felelni: az éneklés. A hang magasságának és hosszúságának pontos lerög- zítése lehetségessé teszi, hogy nagy tömeg szavakban foglalt érzéseit és meggyőződését kifejezhesse anélkül, hogy diszharmónia keletkezne.197 Miért parancsolja meg Isten, hogy énekeljünk? Ugyanazért, amiért megparancsolja, hogy beszéljünk, hogy szánkat megnyissuk és Öt magasz189 ld. részletesen: Dr. Makkai Sándor: Az egyház missziói munkája. Bp. 1938. 83-99. 190 P.Frey - R.Eberhard: Gottesdienst. Theol. Ex. Heute. Heft: 51. 9-14, 46-66. 191 H. Giesen: Zinzendorf, der Anwalt der vergessenen Gemeinde. Rechtgaläubigkeit u. Frömmigkeit. Ul k. Berlin, 1939. 61. 192 A. Schlatter: Erläuterung zumN.T. 5.kiad. Rk. Stuttgart 1936. 299. 193 D. Bonhoeffer: Geneinsames Leben. Theol. Ex. Heute. H.61. 35. I9J J. Smend: Das ev. Lied. 1524. Leipzig, 1925. 195 Az egyházi zene szolgálata és missziója. Prot. Szemle XLVI. évf. 1937. 284. 196 H. Amussen: Gottesdienstlehre. Bd. I. 197 Fr. Spitta: Gemeinsames Sprechen im ev. Gottesdienste. Monatschrift für Gottesdienste u. kirchl. Kunst. VI. Jhg. 226. 75
