Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - VI. Az egyházi ének fogalma
tus a választott emberek hitében és hite által jelen van.”180 Mivel pedig Krisztus egy gyülekezetben van jelen számomra, az egyházi ének helye egy adott gyülekezet. „Embereket, akik hallgatni szeretnek az egész világon találni, embereket azonban, akik az ö Uruknak énekelnek és muzsikálnak és akik ezt éveken keresztül nem unják meg, nem mindenütt találhatók, hanem csak az övéi között, különösképpen ott, ahol gyülekezetek vannak...”181 Az egy'házi ének azoknak a közös éneke, akik azzal a hittel vesznek részt az énekben, hogy ők nem egyedül állnak, közöttük van Krisztus Igéjében és sákramentumaiban. Egy konkrét gyülekezethez kell tartoznom, hogy- énekem egyházi ének lehessen. Egy gyülekezethez való kötöttség határozott tudata nélkül nincs gyülekezeti ének. Mivel pedig továbbá „Isten az Ige hirdetése és a sákramentumok helyes kiszolgáltatása által jelöli meg azt a helyet, amelyet Ő maga egyháznak ismer”182 - következik egy másik fontos igazság: az igehirdetéstől, vagy a sákramentumoktól elszakított ének minden más lehet csak egyházi ének nem. 6. Az egyházi ének belső dinamikája. Még röviden annak a jelenségnek kell magyarázatát adnunk, hogy miben rejlik az egyházi ének feszítő ereje, honnan magával sodró ereje, amit olyan természetes velejárónak tekintünk. A gyülekezet nem józan meggondolásból énekel. Nem azért, mert a józan ész ezt megköveteli, nem is szenvedélye ösztönzi erre, mint a világi éneknél, hanem hite. A gyülekezet énekel, mert a gyülekezet hitközösség. Luther Márton íija utolsó, 1545-ben megjelent, az u.n. babsti énekeskönyve előszavában: „Énekeljetek az Úrnak új éneket! Az egész föld énekeljen az Úrnak! Mert Isten megxidámította szívünket és kedvünket szent Fia által, akit az ördögtől, bűntől és a haláltól való szabadulásul adott. Aki ezt komolyan hiszi, az nem tehet másként, kénytelen erről vidáman és kedvvel énekelni és beszélni, hogy ezt mások is meghallják és idetéijenek.”183 Éppen azért, mert a gyülekezet hitközösség, ön’endező közösség is. Az ének és az öröm szorosan összetartozik. „Az énekhez hozzátartozik az örvendezés, a hálás és tiszta felpillantás Istenre.”184 A hitben Isten tettét érettem elvégzett tettnek ismerem meg. Ez pedig örvendezésre indít. Ez tör ki az énekben. „Tapasztalatból tudjuk - írja Kálvin - hogy a zenének valami titkos és szinte hihetetlen ereje van a szíveket megmozdítani...”185 Ereje van az éneknek, mert a Szentlélek hozzákapcsolja a maga munkáját. A hívő éneklő ember a Szentlélek hangszere! 180 László Dezös: i.m. 58. 181 Heinrich Giesen: i.m. 60. 182 László Dezső: i.m. 38. 183 Idézi: J.Smend: i.m. 184 A. Schlatter: Erläuterung zum N.T. Bd.H 299. 185 Zsoltárokhoz írt előszava. I.m.
