Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - V. Az ének és zene theologiai értelmezése
vagy prózára készülő ének-zene."L’6 A mindegyik számára kifejezhető a kettő tevékenysége, összedolgozása által aláhúzottabb lesz, a szavakban nem foglalhatót kísérli meg a dallam, a dallam által ki nem fejezhetőt kísérli meg a szó kifejezni. A kettő az énekben párhuzamosan fut. Arra szeretnénk mindezzel rámutatni, hogy nemcsak a szavaknak van jelentése, hanem jelentése van a dallamnak is. A dallam jelentése pedig nem fogalomalkotás útján kifejezhető gondolati tartalom, hanem érzelmi természetű.1’7 Erre az összefüggésre mutat rá Kálvin János is: ...Amikor a zene hatásáról beszélek, mindég két dolgot értek, az egyik a szöveg, a másik a dallam. Igaz, hogy mint Pál apostol mondja, már a puszta gonosz szó is megrontja a jó erkölcsöket, de amikor a szóval együtt jár a dallam is, akkor a szó sokkal hatalmasabb erővel be tud fiirakodni az emberi szív közepébe: mintahogy a bort tölcsérrel töltik a hordóba, úgy a mérget és a romlást a dallam csepegteti be a szívnek legmélyébe.”148 A fent elmondottakból következik, hog\; az ének összetett kifejezésmódja az emberi léleknek és tartalmának. Keserű tapasztalata ugyanis minden gondolkozó és író embernek, hogy beszédének és írásának korlátja, határa van. A kibeszélhetetlen számára is adott Isten egy új orgánumot az énekkel. „A mi énekünk a földön beszéd... Ha pedig nem közösen beszélünk, hanem énekelünk, csak azt a tényt juttatja kifejezésre, hogy kimondott szavaink nem elégségesek arra, amit kimondani szeretnénk, hogy a mi éneklésünk tárgya minden emberi szón túl van.”136 137 138 139 Ugyanezt a gondolatot Augustinus így fejezi ki: „... az ének annak a szívnek fel szárnyalását mutatja meg, amely szavakkal nem képes érzéseinek kifejezést adni.”140 Az ének beszéd, de az ének-beszéd több mint a csak szavakból álló beszéd és ez a „több” a dallamban van elrejtve. 4. Az ének egyik alkotórésze, mint láttuk a vers. Az ének szövege, a vers az emberi gondolat közvetítője, a beszéd rögzített fonnája. A beszéd az ember legpompásabb képessége. Beszélni csak az ember tud. Sokan az Isten képére való teremtettség egyik ismertetőjelét az embernek e képességében vélik felismerni. Isten beszédével teremt kapcsolatot az emberrel. Akarata közlésének egyik formája. Az ének szó és beszéd karakterében van annak a lehetősége, hogy az egyházi ének a gyülekezet imádsága és bizonyos vonatkozásban Isten beszéde: prédikáció lehessen. A beszéd méltóságára mutat az is, hogy7 Isten Jézus Krisztusban Igévé lett és hogy tu. emberi beszédet ma is ott, és ahol Ő akarja a maga beszédévé teszi. 5. Lehet-e helye a zenének az istentiszteletben? Négy lehetőséget állíthatunk fel.141 136 f.i.m. 37. 137 1. ugyané gondolatot ,Az Út’’ II. évi. (1916) 64. 138 Zsoltárokhoz írott előszó. Ford. Révész Imre dr. Subotica, 1939.6. 139 Bonhoeffer, D.: Gemeinsames Leben. Tehol. Ex. Heute, Heft 61. 35. 140 Ennarratio in Ps. 97. Idézi Koestlin: Geschichte des christlichen Gottesdienstes. Freiburg, 1887. 141 E. Schiink: i.m. 30. 60
