Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

Kedves Olvasó!

igy térésem a J(ar kedvező határozata, ellenére zsákutcába került, az befejezetlen maradt. Az igazsághoz természetesen az is hozzátartozik hogy engem külsőképpen nem izgatott a dolog. Szerettem dolgozni és soifsok örömet is találtam abban és ha igaz,, hogy azért élünk hogy dolgozzunkh talán még igazabb, hogy ha dolgozunk akkor élünk igaz-ón. Dolgozatom a köze! ötven éves múltban sem volt eltemetve, a könyvtárba jövő s e témakörben kutató lelkészek- nek szívesen a kezébe adtam. De visszatérve a kéz-irat sorsának további ismertetésére, az történt, hogy 1982-ben dr. űdaffai László, aki akkor a Debreceni Teológiai Akadémia történettudományi prof esszora és ez évben igazgatója is volt, Tat alfa jött és arra szólított fel, hogy kérjem az akadémiától, eddigi tudományos munkámra is hivatkozva, a doktori tudományos fokozat magadását. így is történt és kevés idő múlva, az év június havában azt mégis megkaptam.

Tíogy mit gondolok na - közel ötven év után - dolgozatomról? Igazat adoka dolgoz-atot bíráló dr. Czeglédy Sándorprofesz- szomak és igyekezvén kijavítani ,néhoti terjengőségét”, kevesebb adatot zsúfoínékbenne össze és talán nem támaszkpdnékolyankpr is másokra, amikor amint ez gyakran kiderül: ,fl maga lábán is tud járni”. De örültem annak ü, amikor a bírálatban azt olvastam, hogy dolgozatom ,úttörő munka”, melynek „mását sem hazai sem külföldi irodalom területén nem ismeri”. így éltem meg ezt valóban én is, kerestem a támaszt, de sehol nem találtam. Zitat tömi sz-ép és szükséges, de néha veszélyes vállalkozás is, hiszen kitérőket készítünk talán ott is, ahol átvágások hidak megröz/idítenék vagy éppen járhatóbbá tennékaz utat. ‘Egy dologra azonban nagyon vigyáztam, hogy a Szentírásnakútmutató hangját, szavát kövessem. Äiidyen jó különben az is, hogy teológiai irodalom is élő valóság, s [esznek munkásai e kérdésnek^ jövendőben is, hogy Isten e kedves és szép ajándékával: az énekkel és énekléssel a jövőben még hasznosabban élhessünk

Tájékoztatásul még azt kell elmondanom, hogy amikor a tanulmányban a dicséretekre számszerűit történik utalás, a szám a korábbi - 1949. évi Tróbakiadást megelőző - még hivatalosan is használatos énekeskönyv adata.

Végezetül köszönöm a Sárospataki Tudományos gyűjtemények vezetőségének dr. Dienes Dénes igazgató úrnak valamint a hely-