Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
III. rész - XIV. Az énekeskönyv
Az énekeskönyv énekgyűjtemény. Azoknak az énekeknek gyűjteménye, amit az egyház a maga tekintélyével használatra tagjai kezébe ad. Az énekeskönyv. mint énekgyüjtemény azokat az énekeket tartalmazza, mely eket az egyház alkalmasoknak tart arra, hogy azok éneklése által a gyülekezet tagjai hűséges és áldott segítőeszközt nyernek a bűnnel és a sátánnal való naponkénti viaskodásukban. Az énekeskönyv a legelterjedtebb és a legközönségesebb imádságos- könyv és a legnépszerűbb írásmagyarázat. Az énekeskönyv egyfelől a gyülekezet közös hitének kifejezésére szolgál, másfelől az egyest is szolgálni akarja személyes hitének erősítésében/29 Az énekeskönyv emlékeztet az elhangzott prédikációra és figyelmeztet a jövőben elhangzott prédikációra. Az elhangzott prédikáció tanítását megőrzi s elkészít a jövőben elhangzó prédikáció meghallgatására. így az énekeskönyv az egyik legszorosabb kapocs a már megtartott és a még megtartandó két istentisztelet között. „Az isten- tisztelet a tagok összejövetele Isten közös dicséretére és közös könyörgésre. Nem közömbös tehát, hogy mit és hogyan énekelnek. Ezért a gyülekezetnek egy énekeskönyvet kell birtokolnia, mely Isten tetteit magasztalja... ”JJU Az énekeskönyv a biblia mellett a legelteijedtebb könyv. E két könyv majd minden gyülekezeti tag kezében megtalálható. Naponként ezren és ezren veszik kezükbe és olvassák, vagy énekelnek belőle. Fontosságában gyökerezik az a nagy felelősség, mellyel az egyház az énekeskönyv szerkesztését minden időben végezte. Minden időben felismerhető a törekvés: minél jobb és alkalmasabb énekgyűjteménnyel megajándékozni a gyülekezet tagjait. Az énekeskönyvnek, ennek az „éneklő Bibliának” összeállítása theológiai kérdés és nem csupán technikai, azért kell róla itt is szólanunk. 1. Az énekeskönyv tartalmának köre. Nincs tisztázva, mondja Árokháty Béla, amikor felveti a kérdést, hogy „vajon az énekeskönyvünk a közönséges gyülekezeti istentiszteletre rendeltetett-e vagy pedig a gyülekezeti élet egész széles területű munkamezejét, tehát a misszió területét is ki akarja elégíteni?”329 330 331 A kérdés más formában így fogalmazható meg: az énekeskönyv' csak templomi használatra szánt énekeket tartalmazzon, vagy más alkalmakkor énekelhető énekeket is (temetési, házi áhítatok, iíjúsági stb ). A kérdés igen alapos megbeszélés és vita tárgya volt a svájci próbaénekes- könyv megjelenése után. Hogy mi legyen az énekeskönyvben? Erre a kérdésre a legegyszerűbb felelet az, amikor azt mondjuk, hogy mind az, amit a nép énekel, vagy énekelni szeret. Ez azonban olyan mérték, amely sohasem XIV. § Az énekeskönyv 329 Für und Wider das neue Gesangbuch. Kirchenblatt für die ref. Schweiz. Jhg. 98. Nr 11. 330 Alfred De Quervain: Die Heiligung. I. Zürich, 1942. 377. 331 Árokháty Béla: a zsoltárok és dicséretek zenei szempontból. Zsoltárokönyvünk az Ige mérlegén c. k.-ben. 135.
