Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 5.) Az egyházi ének szövegével és dallamával kapcsolatos követelményekről
lam transcendens értelmének körülírása a hallgató lelkében folytatódik és irányával a túlvilágra utal.'’310 311 312 313 A gyakorlati előny ez: Az egy szólam ú éneket nem mindenki tudja együtténekelni, mivel a hangterjedelem szinte minden embernél más és más. Ha méh' hangon kezdjük a dallamot, vagy magasabb hangon, sokan lesznek a gyülekezetben, akik csak egy oktáv különbséggel tudnák énekelni, de hogy kényelmesebben énekeljenek, maguk gyártanak kíséretet a dallamhoz, ezért hallani igen sokszor tere-kíséretet az éneklésben, ez a kíséret-fabrikálás pedig az ének megromlását jelenti.3,1 Lucas Christ a gyülekezeti éneklés egyszólamúsága mellett kardoskodik. „Az egyszólamú éneklés ábrázolja ki az egy gyülekezetei. Nem én éneklek, nem te, hanem mi: a gyülekezet.’’ Az egyházi ének egyszólamú, vagy nem egyházi ének/’ A négyszólamú éneklés benyomulása az egyházba egy nagy- tévedés következménye, hogy t.i. a gyülekezeti éneklés csak akkor szép, ha többszólamú. Az egyszólamú éneklés is szép lehet! Sőt csak az szép. A gyülekezetben nincs hallgató abban az értelemben, amint van a koncertteremben, s nem igyekszik művészi sikerre/12 Mi is az egyszólamú éneklést tartjuk olyan éneklésnek, mely megérdemli a gyülekezeti jelzőt és nevet. Ha a protestáns ének gyökerei a népdalba nyülnak, akkor az abból kimaradt ének sem lehet más csak egyszólamú, hiszen a magyar népdal éneklése sohasem négyszólamú, hanem mindég egyszólamú. Továbbá az egyszólamú éneklés ábrázolja a legteljesebben Krisztus egy testének oszthatatlanságát. A gyülekezet énekléséről még azt jegyezzük meg, hogy sokat énekeljünk. Ne csak az ének egy-két versét, hanem lehetőleg az egész éneket. Egy-két vers éneklése annyit ér, mintha valaki a prédikáció bevezetését hallgatná meg, vagy az imádság első részét mondaná el. Önkényesen ne rövidítsük az éneket !3113 310 Molnár Antal: A zenetörténet szociológiája. Bp. 1923. 44-45. 311 Robert Ehret: Zum neuen Gesangbuch. Kirchenbalatt für die reformierte Schweiz. Jhg. 91. Nr. 18. 312 Lukas Christ: Zum neuen Gesanbuch. XVm. Kirchenblatt... Jhg. 91. Nr. 18. 313 C.H. Philips: The Singing Church. London, 1945. Karl Handlich: Das Wesen des Gottesdienstes. Ev. theol. 1949/50 Heft. 7/8. 377. 141
