Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)

II. rész - XI. Az egyházi ének kritériuma - 5.) Az egyházi ének szövegével és dallamával kapcsolatos követelményekről

különben oly szövevényes és oly sok más kérdéssel is összefügg, hogy e kérdések megvilágosítása az egyházzenei szakértők kötelessége.

Az egyházi ének dallamának milyenségét az szabja meg, hogy az Isten Igéjének szolgálatában áll-e, vagy sem. Az Ige mondanivalójának tolmácsolja és hirdetője-e a szöveggel együtt. Az egyházi ének dallamának is írás-szerűnek kell lennie. Ezzel azt akarjuk mondani, hogy az ének dallamát is az Ige határozza meg s nem az ember. Ha a dallam az Ige szolgája, akkor nem állhat ellentétben meghatározójával. Az Ige a dallam lelke, és ha csak ez a Lélek árad és illatozik belőle, lesz szép és jó, olyan, amilyennek Kálvin János szerint lennie kellene: „megfelelő súlyú és méltóságú.”

Nincs-e az egyházi éneknek speciális dallamformája? Wilibald Gurlitt szerint az egyházi ének sajátságos dallamformája a korái.304 305 306 A korái nem annyira a zenének egy fajtáját, mint inkább az éneklés módját jelenti. „Nem a mit, hanem a hogyant'’ Jellemző sajátságai: 1. Közösen éneklik. A gyülekezeti éneket lehet csak. koráinak nevezni. 2. A korái egyszólamú, 3. A koráit kíséret nélkül éneklik és 4. A koráit kívülről, énekeskönyv' nélkül éneklik.

Tanulságos magyarázatot nyújt a korái szóról Philip Wolfrum/05 Szerinte a korái eredeti értelmében olyan énekfajtát jelöl, amely nem ismeri a zsoltár zenei, hanem csak a szabad beszéd (recitatív) ritmusát/00 Ezt az elnevezést először a Gergely-féle (gregorián) énekekre alkalmazták. A korái és protestáns egyházi ének között nagy különbség van. A protestáns egyházi ének népének, változatos és gazdag ritmussal. A reformáció idejében még éles volt a különbség a korái és az ének között. Luther Márton pl. „wüste und Eselgeschrei des Chorals”-ról beszél és olyan énekeket és dallamokat akar írni, melyeknek „eine gute deutsche Art”-juk van. E kor énekeskönyveiben az énekeket menzurális (időmértékes) hangjegyekkel (pontosan meghatározott időtartamú hangjegy) íiják, a korálokat ellenben korál- hangjegyekkel, ez utóbbi pedig csak a szabad, recitativ előadásmódot jelzi. A korái megjelölést a 16. század végén kezdik átvinni a protestáns egyházi ének dallamának megnevezésére. Ezt bizonyos korlátozásokkal teszik. Ez idő zeneszerzői ugyanis a protestáns egyházi énekdallamokkal is úgy jártak el, mint a Gergely-féle korállal: a dallamot cantus firmus-ként kezelték. Ugyanis a katholikus oldalon a korálok egyes darabjai művészi letét alapját képezték. Ennek hasonlatosságára a protestáns zeneszerzők feldolgozták a ritmikus egyházi éneket úgy, hogy- dallamát cantus firmus-ként vették, s ez alá írták a többi szólamot. A dallammal való ilyen bánásmód több protes304 I.m. 212-213.

305 Was ist rhytmische Choral und was fordern seine Vertreter. Zeitschrift für praktische Theologie. Jhg. XI. heft. 1. 45-52.

306 A korái... a katolikus egyházban eredetileg a gregorián énekből áll. Mikor a kath. Egyházban koráiról beszélnek értik alatta ezt a régi, liturgikus és egyszólamú éneket. A prot. Istentiszteletben szereplő korláok - még Luüier idejéből - dallamukat népdalokból merítették, v. más többszólamú, de azért népies világi énekekből...” (Révai Nagy Lexikon. 12.k.Bp.l915.b ..Korái... bármilyen ünnepélyes dallam, melyet az egyházban használnak. (The Encyclopaedia Britanica. Vo.5. 13.kiad. London, 1926.)

135