Czegle Imre: Az egyházi ének theologiai kérdései - A hymnologia elvi kérdései (Sárospatak, 1998)
II. rész - X. A lelki énekek
X. § A lelki ének A lelki énekekkel szemben igen nagyfokú gyanakvás, elővigyázat és kritika, sőt igen gyakran türelmetlenség tapasztalható. Még az olyan egészséges kritikájú szakember is. mint Csomasz Tóth Kálmán egy nagyon óvatos bírálatot javasol a lelki énekekkel kapcsolatban.242 De még erőteljesebb kritikával találkozunk másoknál: „... az u n. szabad egyházi énekek és dicséretek (az egyháztörténelem reá a bizonyság) előbb, vagy utóbb, de még mindenütt elnyomták, vagy legalább is el akarták nyomni a zsoltárokat s a legtöbbször bibliai szempontból nem eléggé mély. mert felületest vallásosságot teremtettek.”2'4 A türelmetlenség hangja hallatszik ebben: „Egyházat akartak reformálni (az u n. evangéliumi ébredési mozgalmakról van szó) sokszor egyházellenes tanokkal és politikával! Hívőkké akarták tenni az embereket egyház, tanbeli közömbösségre való neveléssel. Ebben a munkájukban különös segítő eszközeik voltak az idegenből hozott református lelkületet lehelő és a református kegyességtől merőben idegen szellemű énekeik.” „Mivel pedig tiszteletreméltó bátorsággal vallották meg mindenkor meggy őződésüket, lassanként helyet kértek a gyülekezeti éneklésben is." „Elkövetkezett az idő, amikor nemcsak a vasárnapi iskolákban, ifjúsági és nőszövetségi összejöveteleken, valamint bibliakörökben éneklik, hanem mint hivatalos tananyagot a hittanórákon az egyház taníttatja is. Ezeknek az énekeknek naiv és sokszor gyerekes tartalma főleg pedig könnyű, modem és fülbemászó dallama az egyházi életben is létrehozta azt az ellentétet, amely a világi ének és zenekultúrában megvolt a modem, könnyű és hipermodern és a klasszikus zene között.”232 233 234 1. A lelki ének fogalma. Patay Pál dr. szerint: „A nyelvbeszéd glosszolália egyik formája, a figyelemre nem sokat méltatott nyelvűnek is. Ami lényege amannak, lényege emennek is: a Szentlélek erőteljes gát nélkül valókiáradása az első keresztyének lelkében, azok részéről, szinte extatikus állapotba átmenő ujjongó hálát, örömöt és boldogságot váltott ki. amit szóval és énekkel próbáltak kifejezésre juttatni. A Szentlélekkel betelt lélek körül szinte elveszett mindenki és minden. A megtelt lélek egyedül volt szem- től-szembe kegyelmes Istenével és benne sem a logikus gondolatsor kereste a beszéd- és énekformát, hanem az egyedül uralkodó érzés ömlött ki szinte keret és part nélkül.”235 Akármennyire is szép és tetszetős ez a meghatározás a Szentírás nem nyújt nekünk olyan alapot, melyre hivatkozva ez a megállapítás helyesnek bizonyaiba. Mert a Patay által is említett lKor. 14,15 szerint: „imádkozom lélekben, de imádkozom az értelemmel is, énekelek lélekben, de énekelek értelemmel is”, melyre a fenti meghatározás is támaszkodik, semmiképpen nem tartalmazza azt, amit Patay a lelki ének 232 Az énekanyag megroszlásdnak szempontjai. Az új énekeskönyv felé c. kötetben. Szerk. Dr. Révész Imre. Debrecen, 1943. 20. 233 Dr. Sebestyén Jenő: i.m. 6. 234 Sipos Isstván: i.m. 60. 235 Zsoltáros könyvünk az Ige mérlegén, c. k.-ben i.m. 138. O. 99
