Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 3. szám - BESZÁMOLÓK - Dienes Dénes: Berkesi Sándor díszdoktori laudációja
Dienes Dénes ságot a kántus élén a világ zeneszerető polgárai számára közismertté tette. Hangver- senykörútjainak csak néhány állomását említjük: Dél-Korea, Finnország, Hollandia, Japán, Németország, Oroszország, Taiwan, USA. Hivatásának magas színvonalú betöltését fémjelzik az általa szerkesztett könyvek is. A cserkészektől kezdve a gyülekezeti énekiskolán át ifjúsági énekeskönyvig, kórusgyűjteményig szerkesztett különféle köteteket, és közreadta írásait, előadásait A zengő ige szolgálatában címmel. Számos kitüntetésnek a birtokosa, melyek között, ha egyáltalán lehet különbséget tenni, mert szívének bizonyára mindegyik egyformán kedves, a legkiemelkedőbbek: Debrecen díszpolgára, az Erkel Ferenc Társaság tiszteletbeli tagja, Szenei Molnár Aibert-díj, Csokonai-díj, Kodály Zoltán-díj, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje, Károlyi Gáspár-díj, Liszt Fe- renc-díjas karnagy. Berkesi Sándor Kodály Zoltán tanítvány, a kodályi iskola következetes, hűséges és alkotó követője tanári, karnagyi és zeneszerzői minőségében egyaránt. A magyar református egyházzene területén Ádám Jenő és Gárdonyi Zoltán művészetének és szellemiségének örököse, továbbvivője és építője. Amint Ádám Jenő munkásságában meghatározó volt a magyar népzene széleskörű megismertetésének szükségessége, ugyanúgy Berkesi Sándoréban a népzenei alapokon nyugvó magyar református egyházi zene ébresztése és megismertetése. Miközben a nagyvilág színpadain vezényelte kórusait, a Kántussal a legeldugottabb falvak templomait-gyülekezeteit végiglátogatta és végigénekelte. Zenei kultúránk végvári katonáinak hadnagya — református zenei népművelés volt ez a legjavából. Nyilván nem véletlen, hogy a kitűnő zenepedagógust éppen ő méltatta Ádám Jenő, a néptanító című tanulmányában: 1979 nyarán a már nagyon nehezen mozgó, de lelkileg-szellemileg erőtől duzzadó professzort elhívtam Debrecenbe. A Református Kollégium dísztermét nagy várakozással töltötték meg a kántorképző tanfolyam előadói és hallgatói. Körben a falakon a magyar fejedelmek, reformátorok, történelmünk, egyháztörténetünk nagyjainak tekintete, s előttünk Ádám Jenő lobogó egyénisége süt ránk. Megáll a levegő. Rövid csend után az előadó kérésére halkan és lassan elénekeljük Huszár Gál történelmi énekét: „Uram, Isten siess Minket megsegíteni, Ily nagy szükségünkben, Krisztus Jézusért, Mi Urunkért, És Megváltónkért!” A dicséretnek azóta sem éreztem soha azt a „mágneses erőterét”, melyet ott és akkor. S az előadás nyomán kinyíltak „az idő, a tér és a lélek koordinátái”. Látásunk szerint Berkesi Sándor is ugyanilyen idő-, tér- és léleknyitogató munkása az Urnák, legyen ezért áldott az Istennek szent neve: Soli Deo Gloria! 164 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-3
