Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - IDŐVONAL - Sipos István: Palumby Gyula (1912-2003) pataki tanár portréja
Sipos István is kapcsolatba került. A Gestapo tevékenységeiért letartóztatta, de 1945-ben már visszatérhetett Sárospatakra. Itt folytatta tanári munkáját 1952-ig, a kollégium államosításáig. A világháborút követő nehéz gazdasági körülmények között igazgatója volt a Humán Internátusnak, és megválasztották a kollégium Gazdasági Választmánya elnökévé. De szervezte a partikulákat, a „fiókgimnáziumokat” is. „Megszervezte a Pataki Diákcéh-et, mely egyrészt a diákokat önálló gazdálkodásra tanította, másrészt kapcsolatot épített ki a városi iparosokkal, és a gimnázium diákjait ily módon összehozta az ipari tanoncokkal és tanulókkal.”3 ,A pataki kollégium államosítása után ’önkéntes számlázottként’ Miskolcra {Diósgyőrbe), a Kilián György Gimnáziumba került, ahová magával hozta a pataki hagyományokat, a pataki szellemet.”4 A diósgyőri gimnáziumban igazgatóhelyettesként (1952-1969), majd igazgatóként (1969—1974) is dolgozott mindegyik kollégája megelégedése és kiváló munkájának elismerése mellett. Fábián József, a gimnázium nyugalmazott tanára így emlékezett vissza erre az időszakra: „Munkájában kiváló szervező- és kapcsolatteremtő képessége, nagy munkabírása is segítette. Számára ismeretlen volt a megoldhatatlan feladat.”5 A Gyula bácsi 90. születésnapjára rendezett ünnepségen a Diósgyőri Gimnázium akkori igazgatója, Péter Barnabás által elmondott köszöntő beszédből idézek: „Palumby Gyulának óriási szerepe volt abban, hogy gimnáziumunk itt, Diósgyőrben az indulástól kezdve a szó legjobb értelmében igazi gimnáziumként működjék, hiszen Demeter Gyula tanártársával együtt a sárospataki szellemiséget valósította meg. Jeles hagyományok bevezetése fűződik a nevéhez. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy az aggteleki cseppkőbarlangban legelőször a mi iskolánk szervezett komolyzenei koncertet a Gyula bácsi kezdeményezésére.”6 Az újságcikk írója az igazgatói köszöntés alapján a következő mondatokban foglalta össze Gyula bácsi korábbi tevékenységeit: „Szavai nyomán szépen sorjáztak azok a további kezdeményezések, amelyekre ma is büszke a gimnázium. Ilyen volt a bala- tonfenyvesi tábor területének megszerzése, majd felépítése, igénybe véve a kohászat segítségét is. [...] Ebben az időszakban a gimnázium épülete teljesen megújult és bővült, a pinceklubból valódi klub lett, és ő szervezte azokat a budapesti színházlátogatásokat, amelyeken az egész iskola részt vett. De felejthetetlenek a nagy kirándulások is, melyeken diákok, szülők és tanárok egyaránt részt vettek. A nyugdíjas években sem szakadt meg kapcsolata az iskolával, volt munkatársaival. Örökre emlékezetesek maradtak a tapolcai találkozások, melyeken mint nagyszerű házigazda, az egész tantestületet vendégül látta. De az ő nevéhez fűződik az iskola életével foglalkozó könyv- sorozat megírása és szerkesztése is.”7 3 Benke György: Palumby Gyula, in Benke György, Pólós László, Szabó Csaba (szerk.), Pataki tanáraink (1931- 1952), Sárospatak, 2005, 123-124. 4 Faragó: A hét embere. 5 FAbiAn József: Búcsúzunk- Palumby Gyula emlékére, Észak-Magyarország, 2003. nov. 19. 6 (paulovits): Gyula bácsi 90 éves, Déli Hírlap, 2002. május 11. 7 Uo. 158 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017 -4
