Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Vincze Tamás: Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

Pataki bölcsészeti tanszékekről Pestre távozó tanárok a dualizmus korában

egyesület életre hívását. Legsürgetőbb okként a filozófia intenzívebb és elmélyültebb művelésének azokat az akadályait nevezte meg, amelyeket csak egyesült erővel lehet legyőzni. Ilyen akadályként említette például azt, hogy a hazai filozófiai munkáknak nincs (valódi, kiterjedtebb) olvasóközönsége. De nemcsak az olvasók, hanem az állandó szakírók hiányára is panaszkodott, úgy vélte, kevés az olyan tudós, akik csak e terület művelésére összpontosítanák erejüket és szorgalmukat. A filozófiai irodalom hazai kibontakozásának útján áll szerinte az is, hogy a szaktudományok megosztozkodtak az anyatudomány, a bölcselet örökségén, s így sokan úgy gondolják, hogy maga a filozófia már kiüresedett a XX. század elejére, már nem lehet új mondanivalója. Arra is célzott Bokor, hogy újabban vetélytársa is akadt az anyatudománynak, méghozzá a társadalom működésének belső törvényeit vizsgáló szociológia az a fiatal tudomány, amelyik a legősibb diszciplína helyére tör.

Bokor József nevét sokan mégsem a szakmai közéleti munkássága, hanem lexikonszerkesztői tevékenysége miatt ismerhetik. О volt ugyanis а XIX. század végi hazai szellemi élet egyik nagyszabású vállalkozásának, a Pallas Nagy Lexikonának a tényleges szerkesztője. Bár a lexikon belső címlapján Gerő Lajos neve van feltüntetve szerkesztőként, ő mint a Pallas Rt. vezérigazgatója valójában csak a terv felkarolását vállalta és sikeres kivitelezését felügyelte, a szócikkek szerzőinek kiválasztását és az egyes szócikkek összegyűjtését, felülvizsgálását Bokor József végezte. 1890-ben látott neki a szerzőgárda megszervezésének, s 1897-re el is készült a mintegy háromszáz közreműködő lelkiismeretes munkájára épülő lexikon.

Bokor József hamar ismertté vált a tanügyi berkekben is, a VKM is értékelte kiváló képességeit, ezt támasztja alá 1896-os előadó tanácsossá való kinevezése az Országos Közoktatási Tanácshoz. Igen előkelő társaságban nyerte el ezt a megtiszteltetést a pesti kereskedelmi iskolai tanár: Alexander Bernát, Hegedűs István, Heinrich Gusztáv, Medveczky Frigyes és Pauer Imre egyetemi nyilvános rendes tanárok, Kármán Mór és Riedl Frigyes főgimnáziumi tanárok és Szuppán Vilmos felsőbb leányiskolái igazgató mellett vett részt a VKM munkájának segítésében, tantervek véleményezésében és korrekciójában. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban megjelent korabeli híradás, amely az új előadó tanácsokat felsorolta, így ismertette a rájuk váró feladatokat: „Az új tanácsosokra, a kiknek kinevezése már az új szervezeti szabályzat értelmében történt, mindenekelőtt három fontos kérdés vár: 1. az osztatlan népiskola tanterve, 2. a tanítóképző-intézetek új tantervéhez szolgáló rendszeres utasítás, 3. a középiskolai tanterv revíziója.”11 Bokor az OKT előadó tanácsosaként először a polgári iskola helyzetét, szervezetét, tantervét vette górcső alá, erről készített tanulságos és alapos összefoglaló jelentést.12

Bokor Józsefet a fővárosi élet a szakmai kiteljesedéssel, a tudományos közéletben való aktív szerepvállalás lehetőségével, a kapcsolatrendszere nagymértékű kibővülésével és a pesti tanári társadalom elismerésével ajándékozta meg. Már az első fővárosi

11 Országos közoktatási tanácsosok, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, XXXIX. évf.,42. szám, 1896. október 18., 671-672.

12 Bokor József: Jelentés a polgári iskola reformjáról. Magyar Paedagogia, 6. évf., 1897/2,86-95.

2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 133