Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Fórizs István: Vályi Pál egyházi szolgálatai személyes naplója alapján

Fórizs István

jegyző könyv 598, 601, 612 lapján mind.”12 1834—1840 között Hajdúnánáson volt lelkipásztor,13 egészen pontosan segédlelkész, vagy ahogyan ő maga a naplóban írja, „segédpap”.14

A naplóját 1838. április 23-án kezdte el írni.15 Magáról a naplóról is több alkalommal ír Vályi, ami betekintést enged hozzáállásába a naplóíráshoz. Rögtön a harmadik kötet első oldalain, ahol „September” hónaphoz intézett sorait olvashatjuk, a gondolatait a következőképpen zárja: „Ide, e napló-könyvbe jegyzem csalhatatlanul, s érdek nélkül helyes és helytelen, igazságos és jogtalan tetteidet.”16 Nem kívánja tehát kiszínezni a valóságot. Bár még nem tudja, mit hoz a rá következő hónap, de még azt sem, hogy holnap lesz-e, feltett szándéka az igazság mellett megmaradni. Szerinte a naplónak rendeltetése, hogy „tudományos, s életre tartozó dolgokat, s hősének gondolatait, történetét, tetteit” örökítse meg.17

Ahogyan arról korábban már szóltam, a napló a pataki diákok egyik önismeretet segítő eszköze, emellett pedig a szellemi közösség fontos pillére. Patakot, a tudomány világát elhagyó Vályinál mindkét funkció erősen jelen van. Egyfelől ő maga is kiemeli, hogy a napló számára a rendezett élet alapját jelenti.18 Rendezettséget, rendszerességet teremt számára, aminek a segítségével képes önkontrollt gyakorolni. Másfelől a pataki kultúrából kiszakadó Vályi számára az egyszerű hajdúváros szellemileg nem jelentett kielégítő közeget. Ahogyan Tóth Péter esetében, úgy nála is megjelenik a lelki elszigeteltség érzése. Ennek a magánynak az ellensúlyozására is szolgál a napló, benne szellemi társra talál.

A napló mindenek fölött becses Vályi számára, ha elveszne, a világ minden kincse sem tudná pótolni. Egy zsidó könyvkötő lakott ebben az időben Nánáson, aki nem ismerte a magyar betűket, így bátran oda merte adni neki kötésre, máskülönben - ahogy erre felhívja a figyelmet — magának kellett volna kötnie, vagy kötés nélkül maradt volna.19 A hónapok nevei és a napok száma díszített írással kerülnek bejegyzésre, ezeket a kántor írta meg neki. Becsületes, jó szívű ifjúnak tartotta, rá merte bízni az írását.20

Vályi mindennapjai

Hogyan néz ki általában egy napja? A napló részletesen elénk tárja mindazt, amit Vályi fontosnak tart egy-egy napból, ugyanakkor számtalan olyan dolog van, amit elhallgat. 1838. szeptember 2-a szinte tökéletes mintája a mindennapjainak. Az a napirend, vagy rutin, amelyről ezen a napon olvashatunk, nyomon követhető

12 Tokaji Református Gyülekezet születési anyakönyve (1772-1878). (mikrofilm-másolata megtalálható a MOL-ban A1479 dobozszám alatt)

13 Csorba Csaba: Vályi Pál utazási emlékeiből (1841-42), Széphalom, 14 (2004), 292.

14 VAlyi: i. m., 303.

15 Uo., 350.

16 Uo., 3.

17 Uo., 160.

18 Uo., 95.

19 Uo., 220.

20 Uo., 326.

122 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4