Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Csorba Dávid: A kálvinista Collegiumok régimódi oktatási modellje, avagy a kooperatív tanulás előképe
A kálvinista Collegiumok régimódi oktatási modellje, avagy a kooperatív tanulás előképe A franekeri egyetem 1585-től nyitva állt a tanulni vágyók előtt, olcsóbb helynek számított, mint Leiden, a promóciós költség is kisebb volt, így itt a közép-európai országok diákjai meglehetősen nagy százalékban képviseltették magukat. A hithű dogmatikai irányt, a kálvinista ortodoxia szellemét sugárzó Franekerrel szemben Leidenben számtalan más irányzatot találni a 17. század végén. A teológiai viták el ültével {1677) megnyílt a lehetőség több, konszolidált szellemi irányzat számára is (Descartes tananyag lett, Spinoza nem), s ez érzékelhető a debreceni diákok esetében is. Martonfalvi Tóth György a logika, retorika, biblikateológia és a görög profesz- szora volt. Közkedveltségét mutatja, hogy két jegyzetét, a Tanító és Cáfoló Theológiát (1679) és a Szent Históriát (1681) a diákság saját pénzén (coetus) adta ki. Előadásainak kéziratos másolataiból több helyütt őriznek könyvtáraink példányokat. Ramus Dialecticáját és Amesius Medullájíx minden művében népszerűsítette, disputációt is tartatott olyan korszerű témákról, mint a presbitérium szerepe. Magyar nyelven is tanított, ez alapján készült Szent História című posztumusz műve. Munkásságáról mind ez idáig nem készült összefoglaló értékelés. Az Ember Pál által leggyakrabban citált szakirodalom a Medulla első kötete volt, szóbeli vizsgát is tett annak teológiai fogalmaiból 1680. november 14-én reggel 8 óra tájban, Castaneus, Alsted, Maresius és Maccovius felfogásával bővítve.19 A neves puritán tanárról figyelemre méltó egy apró adalék. Azt tudjuk, hogy volt Martonfalvinak ki nem adott {De blasphemia), csak a diákság körében terjedt kéziratban terjedő írása.20 A napló pedig egyik mondását őrizte meg, amit a professzorok és köztanítók előtt mondott az ördög hatalmáról. Sajátságos boldogmondás parafrázis ez: boldogok a süketek és némák, mert nincsenek ördögi eszközeik a bűnökre: nem hallják az ifjúság fajtalan beszédét, a nép álbölcsességét és az istenkáromlásokat, és nincs nyelvük az üres fecsegésre.21 A tanárok és az élénk figyelmű diák közti kapcsolat több apró jeléből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tanulmányok és a lelki élet egymást erősítve felelősségtudatra nevelő, a tekintélyt tisztelő és az önálló keresztyén életet előmozdító hatással volt az arra fogékony fiatalra nézve. Diáktanítók A napló tulajdonosa egy helyütt megfogalmazta, a tanítás-nevelés folyamatában milyen helyet foglaltak el a személyes találkozások, a kegyes élet különféle attitűdjei: „Múlta dediči a Praeceptoribus meis, et a discipulis plura quam ab illis”.22 Czeglédy Sándor megállapítása 1988-ban arra vonatkozott ennek kapcsán, hogy „a puritánus tanárok és diákok lelki világa egyensúlyban volt”.23 Én azonban már mást emelnék ki: a tanulásra, a módszer elsajátítására és átadására ezekben a csoportos felkészülést nyújtó collatiókban volt igazán tér. Erre néhány példát lássunk. 19 Debreceni Ember: Wade mecum, 231. 20 Sajószentpéteri István: Ördög szigonnyá, Debrecen, Vincze, 1699 (RMK1,1538), A5r. 21 Debreceni Ember: Wade mecum, 53. 22 Uo.,44. 23 CzeglEdy Sándor: A teológia tanítása a Kollégiumban, in Kocsis Elemér (főszerk.): A Debreceni Református Kollégium története, Bp, 1988,549. 2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 113
