Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK PATAKRÓL - Csorba Dávid: A kálvinista Collegiumok régimódi oktatási modellje, avagy a kooperatív tanulás előképe
Csorba Dávid használta, de tanításának pedagógiai éle, módszertani háttere nem körvonalazható.7 Azt is csak valószínűsíthetjük, hogy a másik két kollégája is taníthatott matematikai tárgyakat, matematikai ismereteket viszont mindenképpen. A 16—18. századi collegi- umi matematikaoktatás színvonalát — a matematikatörténeti kutatás megállapítása szerint - sem szabad lemérni pusztán a tankönyvek szerint: ennél sokkal több hangozhatott el szóban, különben nem készültek volna szakmailag olyan igényes orvosi, csillagászati doktori dolgozatok. A világtörténelem a bibliai próféciák fényében nyerte el értelmét: Dániel próféta könyvének exegézise központi helyet foglal el ebben a koncepcióban. A négy birodalom elmélete többször is előkerült az órákon: részint az egyetemes történeti előadásokban (Nagy Sándort megjövendölte Dániel próféta), részint pedig külön a bibliai kép („Nabugadnezaris” álmának explicatiója in Auditorio Debreceniensis) értelmezésénél.8 Az ókori történelem tárgyalásakor a collegiumi tanár az adott témakör alapismereteit közölte csupán: A Julius Claudius-dinasztiáig, illetőleg az első 15 római császárig jutott Lisznyai az órákon, Ember Pál pedig folytatta a sort önszorgalomból. A császárok felsorolását követik a pápák I. Nagy Leótól és Isauriai Zenótól, majd Nagy Károlytól a német-római császárok biztosították a jogfolytonosságot, ‘Leopoldus Austriacus’-ig.9 A korabeli tanítást a párhuzamok, történeti analógiák megtalálása jellemezte, egyetemes és magyar, bibliai és nemzeti történelem viszonylatában. A latin nyelvű szövegben a lefordíthatatlan magyar frazeológiával gyakran találkozni: „Venit Magnus Egypti Vezerius, hódié vocatur Ung. (Vas vezer)”. A jegyzetelő diák egy-két megjegyzéssel külön jelezte, melyik római császárnak volt köze a történeti Magyarországhoz: Pannóniában és Illíriában született öt császár is, pl. „39. Arm. Tacitus. Hung, cum Florian о”. Velence alapításának Giustinianónál megtalálható történetét (a hunoktól féltükben menekültek a tengerre, és hozták létre a szigetek városát) Ember Pál még a Szent Siklushan is idézte.10 A székely származású Lisznyairól már megjegyezte a szakirodalom, hogy erőteljes magyar öntudata volt, és ebben a történelmi felfogásban a Batizi, Székely István, Heltai Gáspár vonalát folytatja az életműve.11 A „Pannónia, seu Hungária” azonosítás a szkíta—hun—magyar történelmi folyamatosságon alapul, amely az 1870-es évekig a magyar történelmi tudat meghatározó eleme volt. A világtérkép tanulásakor természetes a párhuzam: „Tartaria Asiatica, seu Scythica, (:unde primores nostri egressi sunt:)”.12 A világ tájainak megismeréséhez, a földrészek, égövek, időzónák tanulmányozásához nemcsak Philipp Cluverius Introductio in universam Geographicam című könyve nyújtott segítséget, hanem Nikolaus Vischer Mappa Geographicája is.13 A 17. száLisznyai Kovács Pál: Chronológia sacra, Debrecen, Kassai, 1693 (RMKII, 1730). 8 Debreceni Ember: Wade mecum, 16,259. 9 Uo., 26-30. 10 Debreceni Ember: Szent Siklus, Kolozsvár,Tótfalusi, 1700 (RMK 1,1556), 16,72. " Tóth: i. m., 45. 12 Debreceni Ember: Wade mecum, 26,65,71. 13 Uo.,25,124,159. 110 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
