Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: A református egyházjog - történeti megközelítésben
A református egyházjog - történeti megközelítésben többé, hogy hiteles keresztyén egyháznak tartsák.13 Luther ugyan különbséget tesz communio spirituális és communio corporalis között, de ezeket szoros egységben értelmezi. Az evangélikusok ennek alapján az elsőt a természetes, igaz és valódi, azaz lelki, benső keresztyénségnek, a másodikat a történetileg lett és külső, a test szerint való, külső keresztyénségnek nevezik.14 Luthernál a hangsúly az egyház lelki oldalán van, a világi birodalom fogalma nem a mai fogalmak szerinti államot, hanem a személyek számára teremtett közösséget jelenti. Ebben az Isten balján álló birodalomban a világi jog, a kényszer, az egyenlőtlenség, az uralkodás érvényesül. Az ebben élők állapota a status corruptus, aminek terméke az egyházi jogrend, az egyházi alkotmány is. Az Isten jobbján álló birodalomban élők a status incorruptus állapotában léteznek, ahol a szabadság, egyenlőség és testvériség uralkodik. Szabályozóeszköze a lex divina, amely nem intézményekben, nem jogi normákban, hanem az isteni megigazító kegyelmében jelentkezik. A keresztyén ember polgára mindkét birodalomnak, de a mellérendeltség dialektikájában. Az egyház szellemi és testi jelenség is egyszerre anélkül, hogy a kettő szétbontható lenne. Az egyház tehát teológiai értelemben Luthernél a keresztyének hitvallástól és nemzettől független hitbeli közössége, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll.15 Az Ágostai Hitvallásban16 ez így jelenik meg: ,rAz egyház pedig a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják, és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. Az egyház valódi egységéhez elegendő egyetérteni az evangélium tanításában és a szentségek kiszolgáltatásában. De nem szükséges, hogy mindenütt hasonlók legyenek az emberi hagyományok, vagyis az emberek által megállapított vallási szokások és szertartások; amint Pál mondja: egy a hit, egy a ke- resztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek stb. Ef 4,5-6.”17 Nem kell tehát a mai fogalmaink szerinti világegyház egységes jogi szabályozással, az egyház lényegéből következően elegendő, hogy legyen egy elfogadott hitvallás, és legyen egység a szentségek kiszolgáltatásában. Nem kell tehát a jogi szabályozás, nem kell egyházalkotmány? Luther A világi felsőbbségröl írt munkájában erről így gondolkodott: „[...] miután a keresztyének között semmi világi hatalomnak nem kell lennie, mikép lehet őket külsőleg kormányozni? Valami felsőségnek a keresztyének között is csak kell léteznie? Felelet: keresztyének között ne legyen, s nem lehet semmi felsőség, hanem minden egyes a másiknak egyúttal alárendeltje, mint Pál mondja: Róm 12,10: Mindenki tartsa embertársát a maga fejének. És lPét 5,5: Legyetek mindnyájan egymás között engedelmesek. Ezt akarja Krisztus Lk 14,10: Mikor valakitől menyegzőre hivattatok ne ülj a főhelyre. A keresztyének közt nincs feljebbvaló, csak maga a Krisztus egyedül. Es micsoda felsőség lehet ott, ahol mindnyájan egyenlők, egyenlő joggal, hatalommal, jó13 Lásd erről: McGrath, Allster E.: Bevezetés a keresztyén teológiába, Ford. Zsengellér József, Budapest, Osiris, 1995,360-361. '4 Boleratzky Lóránd: A magyar evangélikus egyházjog alapjai és jogforrásai, I. rész. Budapest, Ordass Lajos Baráti Kör, 1991,54-55. ,s Lásd erről részletesen Boleratzky: i. m., 51 -65. ,6 A német, lutheri irányzatú protestánsok vallási hittételeit a Confessio Augustana, magyarul az Ágostai Hitvallás foglalja össze. Luther tanítványa, Philipp Melanchton által készített összefoglaló a lutheri reformáció alaptételeiről, melyet Melanchton V. Károly német-római császár felszólítására állított össze. 17 Ágostai Hitvallás VII. cikk 2017-4 SArospatakí Füzetek 21. évfolyam 73
