Sárospataki Füzetek 21. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsokné Fügedi Zsófia: Az egyház büntető igazságszolgáltatásának elméleti megalapozása

Rácsokné Fügedi Zsófia

sítő szervek a legjelentősebbek. Vegsőleg minden keresztyén egyház alkotmányának fundamentuma éppen a fegyelmezés, a Jézus Krisztus által adott hatalom az oldozásra és a kötözésre, a kulcsok hatalma.”7 A kulcsok hatalmát többféleképpen értelmezik az egyházak, a református egyház maga is kétféleképpen: jelenti egyrészt az Isten igaz igéjének hirdetését, másrészt az Igének nem engedelmeskedők megbüntetését. Fontos kiemelni azonban, hogy az utóbbi is csak addig terjedő hatalom, amíg emlékezteti a vétkest bűnére, de nem ejt kárhozatba. Az egyház fegyelmező hatalma, amely Szent- péteri szerint lényegében az egész egyházkormányzást jelenti, Máté evangéliuma 18. fejezetének 15-20. veresein8 nyugszik. A hangsúlyt az értelmezők hol a mondd meg a gyülekezetnek, hol a ketten-hárman egybegyűlnek részre teszik, amiből adódik, hogy a jurisdictio hatalma vagy a gyülekezetnek (egyházközségnek) vagy bármely két-három összegyűlt embernek adatik. Bármelyik magyarázatot fogadjuk is el, az egyház Krisztus királysága, s azért nincs szükség földi helytartóra, mert „maga a király Krisztus ott van, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az ő nevében. Nem ember gyakorolja a hatalmat, hanem maga az egyetlen úr, aki lélekben és igazságban megjelenik az őbenne igazán hívők között. Merő tévedés tehát a református egyházalkotmányt úgy fogni fel, mint valami népuralmi alakulatot. Az egyházi jurisdictio [...] transzcendens alapokon nyugszik. Azok, akik az egyházi hatalmat kezelik, nem a nép akaratának tolmácsolói, hanem Krisztus parancsának teljesítői, nem a nép képviselői, hanem Krisztus szolgái. [...] Ebből az is következik, hogy nem szükségképpen a néptől veszik tisztségüket, hiszen a hatalom, amelynek ők eszközei, nem a népé, hanem Krisztusé.”9

Fentiek alapján Szentpéteri azt vallja az egyházalkotmány legfőbb elvének, hogy az egyházi jurisdictiót mindig testületileg kell gyakorolni. Ha ketten vagy hárman összegyűlnek, akkor Krisztus, a hatalom birtokosa jelen van, és az összegyűlteken keresztül rendelkezik. Ezért nagyon fontos, hogy legalább két ember együttesen gyakorolja a hatalmat, és a tagoknak Krisztus nevében kell összejönniük; ennek kell megfelelni az egyház tagjainak fegyelmezésekor is. Az a következtetés is levonható, hogy az egyház szervezete alulról felfelé építkezik, az egyház fogalma alapvetően a gyülekezetre vonatkozik. Az egyház minden feladatát elláthatja néhány hívő is, így minden olyan gyülekezet, ahol ezeket a feladatokat ellátják, önmagában egyház. Persze a gyülekezetek összekapcsolódnak, összekapcsolódhatnak egymással többféle formában, egyre nagyobb szervezeti egységekbe tömörülve; akár az egész világ összes reformátusa is egységet alkothat.

7 Szentpéteri Kun Béla: Magyar református egyházalkotmány, Debrecen Sz. Kir. Város és a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Könyvnyomda-vállalata, 1932,8.

8 „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt. Bizony, mondom néktek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük."

9 Szentpéteri Kun: Magyar református egyházalkotmány, 9.

62 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4