Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kusnyír Éva: "Első volt, aki segélykérésünk szavát meghallgatta, koronás királyunk, I. Ferencz József". Az alsó-mérai református templom építésének története
Kusnyír Éva E szerint „testetek, amit Istentől kaptok, a bennetek lévő Szentlélek temploma” (1 Kor 6,19).4 A reformátorok tanításai — Luther, Zwingli, Kálvin — építészetileg, térszervezés kapcsán nem jelentősek. A református egyház bevett hitvallásai, a Heidelbergi Káté5 és a Második Helvét Hitvallás6 kérdéseikben próbálják definiálni a hitvalló és megrendelő közösségének építészeti igényeit.7 Tekintve, hogy a templom magasztos célra, Isten dicsőítésére készül, szakrális térré válik. A szakrális tér és a természeti környezet egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatban vannak.8 így mind az építtetőnek, mind az építőnek figyelembe kell vennie az épület sajátos, szakrális szükségleteit, melyek a liturgiának és a hitvallásnak megfelelő külső- és belsőépítészeti megoldásokat igényelnek. Az épület „szakralitását” tehát a tisztesség és a megfelelés igénye adja.9 Egy templom felépítése azonban összetett feladat, melyben találkoznak szent és profán elemek, racionális érvek és magasztos célok. Tanulmányomban egy XIX. századi református templomépítés példáján keresztül kívánom szemléltetni szent és profán összefonódó voltát. 1893-ban épült fel a jelenlegi alsó-mérai templom a felső-mérai templom mintájára.10 Ezen templom építésének történetét az akkori lelkész, Hallgató János feljegyzései alapján tudjuk rekonstruálni, kezdve a régi, paticsfalú fatemplom lebontásával, a különféle építkezési anyagok beszerzésén át egészen az új templomban elhelyezett, Amerikából érkezett textiladományokig és a népünnepélynek számító templomavató ünnepségig. Hallgató János 1894-ben készült leírását a következő gondolatokkal kezdi: „Ezen meggyőződés vezetett engem arra, hogy az alsó-mérai ev. ref. templom építésének rövid történetét, az építés előzményeivel, a munka lefolyásával s az új templom felavatásával egyetemben leírjam s azt az egyház ezen jegyzőkönyvébe beiktassam, hogy a késő utód, ha bármikor kedvet erezne a templom építés körülményeivel megismerkedni, azt ezen hivatalos őrizet alatt lévő egyházikönyvünkben könnyen és hiteles forrásban megtalálhassa.” Tanulmányomban „késő utódként” arra vállalkozom, hogy feltárom a templomépítés körülményeit, a felmerülő nehézségeket és az azokra adott válaszokat - mindezt a templom mint szent hely és annak építése mint profán aktus figyelembe vételével. 4 LOrincz: i. m.,17. 5 A Heidelbergi Káté 96., 97., 98. kérdése, in: Victor János (szerk.): A Heidelbergi káté; A Második helvét hitvallás: a Magyarországi Református Egyház hitvallási iratai, Budapest, Kálvin Kiadó, 1981. 6 Victor: i. m. 7 Lörincz: i. m.,18. 8 Bartha: i. m., 26. 9 Lörincz: i. m., 18. 10 VAradv József: Tiszáninnen református templomai, Debrecen, Alföldi Nyomda, 1989,183. 48 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 2017-4
