Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Kálmán Árpád: Adalékok a protestáns patronátus dualizmus kori kérdésköréhez
TANULMÁNYOK Kovács Kálmán Árpád ADALÉKOKA PROTESTÁNS PATRONÁTUS DUALIZMUS KORI KÉRDÉSKÖRÉHEZ Jelen tanulmány egy korábbi problémafelvetés folytatása, amelyben vázoltam, hogy a magyar királyok főkegyuraságával kapcsolatos viták 1867 és 1898 között kiemelt protestáns sajtó- érdeklődésre tarthattak számot. Ennek oka az volt, hogy a főkegyurasághoz nemcsak jogok, kötelességek is kapcsolódtak. A római katolikus kánonjog szerint a katolikus egyházról való pozitív, apostoli gondoskodás, a magyar közjog értelmében pedig az ország vallási békéjének fenntartása. A magyar állam középkori gyökerű és katolikus jellegű történeti fejlődése miatt a főkegyúri jog valahol viszonyítási pontként szolgált a többi országos vallás számára is.1 Hangsúlyoznom kell, hogy a reformátusok és a magyar királyok főkegyúri jogának kapcsolatrendszere ugyanolyan joggal tekinthető a protestáns patronátus jelensége altémájának, mint a supremus patronatusénak. Nem véletlen, hogy Rácz István úgy ír az előbbi kérdésről külön monográfiát, hogy annak első fejezetét a kegyúri jog meghatározásának szenteli. Könyvét ugyanakkor egyfajta vázlatnak tekinti, ahol további részletkutatásoknak kell tisztáznia, hogy az általa feltárt debreceni modell vagy annak lényeges elemei általánosíthatóak-e országosan. Rácz István a parasztságkutató Szabó István 1948-as műve alapján alkalmazza ezt a terminológiát,2 bizonyítja annak létjogosultságát. Az általa felvetett kérdés valóban releváns, irányokat is felvázol azon későbbi helytörténeti kutatások számára, melyekkel a protestáns patronátus kérdését tovább lehet pontosítani. Rácz István kiváló művében újra és újra hangsúlyozza a reformátusok ellenérzéseit a foga1 Lásd: Kovács Kálmán Árpád: Adalékok a reformátusok és a magyar királyok főkegyúri jogának kapcsolatához, in UjvAry Gábor (szerk.): Veritas Évkönyv 2017, Budapest, Veritas Történetkutató Intézet - Magyar Napló Kiadó, 2017,13-31. 2 Szabó István: A jobbágy vallásügye 1608-1647, in Sz. I. (szerk.): Tanulmányok a magyar parasztság történetéből, Budapest, Athenaeum, 1948,203-263. 2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 23
