Sárospataki Füzetek 21. (2017)
2017 / 4. szám - Kovács Áron: Szerkesztői előszó
Szerkesztői előszó A 2017-es esztendő, bár a reformáció 500. évfordulójának jegyében telik, egy további, a magyar reformátusság szempontjából jelentős esemény megünneplésére is lehetőséget ad. 150 évvel ezelőtt szentesítette Ferenc József az 1867. év XII — ún. kiegyezési — törvénycikket, lezárva Magyarországon a passzív ellenállás időszakát. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületésének legfontosabb hozadéka, hogy kezdetét vette egy az egyenlőség talaján álló jogrend kialakítása, a modern Magyarország kiformálódása. Ez a folyamat természetesen nem hagyta érintetlenül a különböző felekezetek, így a Református Egyház helyzetét sem. A Sárospataki Füzetek 2017. évi 4. számában erre az eseményre kíván emlékezni, tematikus blokkjának tanulmányaiban a kiegyezés és a dualizmus kora egyháztörténetének különböző aspektusait bemutatva. A szám bevezető tanulmánya a Tiszáninneni Egyházkerület kiegyezésre való felkészülését, az egyház és az állam közötti viszony, valamint a népoktatás ügyének rendezését célzó, soha be nem terjesztett törvénytervezeteket, és az ez ezeket a kérdéseket érintő hírlapi vitákat elemzi. Kovács Kálmán Árpád tanulmányában a protestáns pat- ronátus, a dualizmus korában továbbélő kegyuraság kérdését vizsgálja, a patroná- tus-fogalom használatának négy külön aspektusát elkülönítve. Kusnyír Éva, a Debreceni Egyetem doktorandusza írásában az alsó-mérai református templom építésének történetén keresztül ismerteti, hogy milyen folyamatok, munkafázisok, események, szakrális és profán elemek jelentek meg egy abaúji templomépítés kapcsán. Rácsokné Fügedi Zsófia egyházjogtörténeti tanulmányában az egyház bírói hatalmának elméleti alapjait vizsgálja. A dualizmus korától napjainkig követi végig az egyházi juris- dictio kérdéskörét a fenti időszak meghatározó egyházjogászainak munkásságában. A Sárospataki Füzetek tanulmányainak első blokkját Szathmáry Béla írása zárja, mely az elmúlt 500 év kontextusában vizsgálja a református egyházjogot, a megelőző tanulmányokat tágabb kontextusba helyezve. A Tisztelt Olvasó által kezében tartott szám igei bevezetőjének szerzője Tarsoly Eszter lelkipásztor, aki a hitről, keresztyén életről, a hitben való felnövekedésről osztja meg velünk gondolatait. Vitaindító írásunk Kodácsy Tamás tollából származik. A közelmúltban nagy port felvert lelkészöngyilkosságra reflektáló dolgozatára Bagdy Emőke szakpszichológus és Békési Sándor teológus hozzászólásai válaszolnak. Számunk második tematikus blokkja a pataki kollégiummal kapcsolatos tanulmányokat vonultat föl: Csorba Dávid írásában a kálvinista kollégiumok 16 —18. századi oktatási modelljét rekonstruálja Debreceni Ember Pál naplója alapján. TDK-ösztöndíjas teológiai hallgatónk, Fórizs István kutatásainak részeredményét bemutatva ugyancsak egy napló mint forrás elemzésére vállalkozik. Vályi Pál XIX. századi feljegyzései alapján mutatja be egy református segédlelkész mindennapjait, különös tekintettel az általa végzett szolgálatra. A Sárospatakról szóló írások sorát Vincze Tamás tanulmánya zárja, melyben a kulturális élet Budapesten való 2017-4 Sárospataki Füzetek 21. évfolyam 5
